A spinális izomatrophia (SMA) a második leggyakrabban elõforduló autoszomális (nem nemhez kötött) recesszív (nem domináns) öröklõdésû kórkép. A betegség következménye a fokozatosan súlyosbodó izomsorvadás, majd az izomzat teljes bénulása. Hordozósági gyakorisága 1:35. SMA csoportosítása a nemzetközi SMA Konzorcium ajánlása által:
Típus :
I Werdnig-Hoffmann kór
II Fried-Emery kór
III Kugelberg-Welander kór
IV Felnõttkori forma
Az izomsorvadás ilyenkor a nem megfelelõen mûködõ gerincvelõi mozgató idegsejteknek köszönhetõ. A normális mozgató idegsejtek feladata, hogy az izmok felé az ingerületet közvetítsék, vagyis összehúzódásra késztessék õket. Ha ez nem történik meg, az izom használaton kívül kerül, és idõvel elsorvad. A gerincvelõi eredetû izomsorvadás a gerincvelõi mozgató idegsejtek, az úgynevezett alfa-motoneuronok nem megfelelõ növekedésének köszönhetõ, amely az SMN gén hibájára vezethetõ vissza. Az SMN1 gén hivatalos neve: centromerikus, alfa-motor neuronok megfelelõ növekedését és mûködését biztosító gén. A gén az ötödik kromoszóma hosszú karján található.Az SMN1 gén a törzsfejlõdés során megkettõzõdött és kisebb változáson átmenve SMN2 kópiaként is szerepel a humán genomban (ez az SMN1 géntõl csak 5 bázispárban különbözik: a bázispárok a DNS "építõkockái"). Az SMN2 gén hivatalos neve: telomerikus, alfa-motor neuronok megfelelõ növekedését és mûködését biztosító gén. A gén szintén az ötödik kromoszóma hosszú karján található. Az SMN gének az SMN fehérje képzésére vonatkozó információkat hordozzák. Az SMN fehérje az egész szervezetben megtalálható. Különösen nagy koncentrációban a gerincvelõben, és a hozzá csatlakozó agyi részben fordul elõ. Az SMN fehérje fontos szerepet játszik a megfelelõ, a fehérje szintézisre kész hírvivõ RNS kialakításában. Az SMN fehérje a mozgatóidegek képzõdésében segíti az idegnyúlványok és idegvégzõdések kialakulását. A mozgatóidegek az izommozgást kontrollálják. A nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódó idegsejtek vezetik az ingerületet az izomsejtekhez, így indukálják az izommûködést. Az SMN fehérje felelõs a mozgatóidegek megfelelõ kialakulásáért és mûködéséért. Az SMN1 gén nagyszámú mûködõképes SMN fehérje képzését teszi lehetõvé, míg az SMN2 gén ennél jóval kevesebbet. A két gén közötti 5 bázispárnyi különbség felelõs azért, hogy az SMN2 génrõl az esetek 90 százalékában nem-mûködõképes SMN fehérje termelõdik. Az SMN2 gén segítségével keletkezõ fehérjék közül a kevés teljes méretû fehérje funkcióképes, a rövidebb változatok, amelyek szintén képzõdnek, instabilak, és gyakran lebomlanak.Egészséges emberekben az SMN1 génbõl két kópia van jelen, és két vagy több kópia van jelen az SMN2-bõl. Beteg emberekben az SMN1 gén mindkét kópiája hibás és/vagy hiányzik. Az esetek 95%-ban a tüneteket az SMN1 gén 7. és 8. exonjának (fehérjeképzõdéshez szükséges információs egység) homozigóta deléciója (kiesés) okozza. A hibás vagy hiányzó SMN1 gén miatt vagy kevés SMN fehérje képzõdik, vagy egyáltalán nem képzõdik. Kis mértékben az SMN2 gén kompenzálja az SMN fehérje hiányát, de a betegség tünetei ilyenkor is jelentkeznek, esetenként késõbbi életkorban, és enyhébb tünetekkel.Az SMA molekuláris genetikai szûrését az országban egyedül az OKI Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztályának laboratóriumában végzik. A direkt mutációanalízist PCR módszerrel végezzük. Az SMN1 és SMN2 gének pontos kópiaszámának megállapítására a real-time PCR módszert használjuk. Az olyan családokban, ahol már született SMA betegségben szenvedõ gyermek, a következõ terhesség vállalásakor mindenképpen el kell végezni a prenatális genetikai szûrõvizsgálatot. Prenatalisnak nevezzük ezeket a vizsgálatok azért, mert megszületés elõtt a méhen belüli magzatra irányulnak. A vizsgálatokat az anya, illetve az apa közeli hozzátartozóinak is lehetõvé tesszük. A vizsgálatok 18 éves kor alatt nem végezhetõk el.
Típus :
I Werdnig-Hoffmann kór
II Fried-Emery kór
III Kugelberg-Welander kór
IV Felnõttkori forma
Az izomsorvadás ilyenkor a nem megfelelõen mûködõ gerincvelõi mozgató idegsejteknek köszönhetõ. A normális mozgató idegsejtek feladata, hogy az izmok felé az ingerületet közvetítsék, vagyis összehúzódásra késztessék õket. Ha ez nem történik meg, az izom használaton kívül kerül, és idõvel elsorvad. A gerincvelõi eredetû izomsorvadás a gerincvelõi mozgató idegsejtek, az úgynevezett alfa-motoneuronok nem megfelelõ növekedésének köszönhetõ, amely az SMN gén hibájára vezethetõ vissza. Az SMN1 gén hivatalos neve: centromerikus, alfa-motor neuronok megfelelõ növekedését és mûködését biztosító gén. A gén az ötödik kromoszóma hosszú karján található.Az SMN1 gén a törzsfejlõdés során megkettõzõdött és kisebb változáson átmenve SMN2 kópiaként is szerepel a humán genomban (ez az SMN1 géntõl csak 5 bázispárban különbözik: a bázispárok a DNS "építõkockái"). Az SMN2 gén hivatalos neve: telomerikus, alfa-motor neuronok megfelelõ növekedését és mûködését biztosító gén. A gén szintén az ötödik kromoszóma hosszú karján található. Az SMN gének az SMN fehérje képzésére vonatkozó információkat hordozzák. Az SMN fehérje az egész szervezetben megtalálható. Különösen nagy koncentrációban a gerincvelõben, és a hozzá csatlakozó agyi részben fordul elõ. Az SMN fehérje fontos szerepet játszik a megfelelõ, a fehérje szintézisre kész hírvivõ RNS kialakításában. Az SMN fehérje a mozgatóidegek képzõdésében segíti az idegnyúlványok és idegvégzõdések kialakulását. A mozgatóidegek az izommozgást kontrollálják. A nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódó idegsejtek vezetik az ingerületet az izomsejtekhez, így indukálják az izommûködést. Az SMN fehérje felelõs a mozgatóidegek megfelelõ kialakulásáért és mûködéséért. Az SMN1 gén nagyszámú mûködõképes SMN fehérje képzését teszi lehetõvé, míg az SMN2 gén ennél jóval kevesebbet. A két gén közötti 5 bázispárnyi különbség felelõs azért, hogy az SMN2 génrõl az esetek 90 százalékában nem-mûködõképes SMN fehérje termelõdik. Az SMN2 gén segítségével keletkezõ fehérjék közül a kevés teljes méretû fehérje funkcióképes, a rövidebb változatok, amelyek szintén képzõdnek, instabilak, és gyakran lebomlanak.Egészséges emberekben az SMN1 génbõl két kópia van jelen, és két vagy több kópia van jelen az SMN2-bõl. Beteg emberekben az SMN1 gén mindkét kópiája hibás és/vagy hiányzik. Az esetek 95%-ban a tüneteket az SMN1 gén 7. és 8. exonjának (fehérjeképzõdéshez szükséges információs egység) homozigóta deléciója (kiesés) okozza. A hibás vagy hiányzó SMN1 gén miatt vagy kevés SMN fehérje képzõdik, vagy egyáltalán nem képzõdik. Kis mértékben az SMN2 gén kompenzálja az SMN fehérje hiányát, de a betegség tünetei ilyenkor is jelentkeznek, esetenként késõbbi életkorban, és enyhébb tünetekkel.Az SMA molekuláris genetikai szûrését az országban egyedül az OKI Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztályának laboratóriumában végzik. A direkt mutációanalízist PCR módszerrel végezzük. Az SMN1 és SMN2 gének pontos kópiaszámának megállapítására a real-time PCR módszert használjuk. Az olyan családokban, ahol már született SMA betegségben szenvedõ gyermek, a következõ terhesség vállalásakor mindenképpen el kell végezni a prenatális genetikai szûrõvizsgálatot. Prenatalisnak nevezzük ezeket a vizsgálatok azért, mert megszületés elõtt a méhen belüli magzatra irányulnak. A vizsgálatokat az anya, illetve az apa közeli hozzátartozóinak is lehetõvé tesszük. A vizsgálatok 18 éves kor alatt nem végezhetõk el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése