2009. december 17., csütörtök






Már régóta foglalkoztat ,hogy készítek egy összefoglalót az elmúlt 5-évröl. Hova jutottunk és hol áll a kutatás az izomsorvadásosok számára. Ha rövid akarok lenni nem jutottunk elöbre az elmúlt 5-évben!
De lássuk a részleteket:
Próbálom figyelemmel kísérni ezt a TREAT-NMD tevékenységét. A TREAT-NMD nemzetközi konzorcium célja a legújabb kutatási eredmények alapján hatékony ápolási eljárások kidolgozása a neuromuszkuláris betegségekben szenvedő betegek részére.
Idáig semmit nem sikerült kihámozni a tevékenykedésükből csak azt, hogy hol és mikor lesz a következő összejövetelük. Természetesen már megvan mikor és hol találkoznak legközelebb,2010-Február.6.-8. Románia.
Igaz a legutóbbi találkozón sikerült egy társaságot összehozni TACT, TREA_NMD-néven a TACT, TREAT-NMD, egy szakértői testületet.
Évek alatt csak egy adatbázis összeállításáig jutottak el, amit idáig semmire nem tudtak használni, de ami késik, nem múlik, és egyszer talán beindul a gépezet, de az nem az elkövetkező évekbe lesz az én meglátásom szerint.
Amerikába is van egy szervezet, akik próbálnak megtenni mindent az SMA-gyógyitás-ér: a nevük Familis of SMA.
Az Ö pénzüket meg ott nyúlják le rendesen, több kutató intézettel szerződést kötöttek a gyógyszer megtalálására, amiből idáig semmi nem lett
Az utobi időben 3-havonként bedobnak valami csodaszert, meggyógyítanak egy SMA-egeret majd meg lóbálják a nyilvánosságnak, hogy sikerült megemelni az SMN-fehérje szintet és utána dobják az egeret a macskának és feledésbe merül az egész. Természetesen emberkísérletig nem jut el az egész.
Miért nem lesz belőle gyógyszer? Mert ez nem üzlet senkinek, főleg nem a gyógyszergyártoknak.
Általában 5-10-évet szoktak mondani egy új gyógyszer bevezetésére ez a betegek nyelvére lefordítva annyit jelent fogalmuk sincs.
Ha úgy gondolod, homályosan látom a jövőt, hát nem tévedsz. Mivel van egy kis fény az alagút végén, csak erősen kell nézni.
De lássuk a pozitívumokat, Én valahogy azokba a felfedezésekbe bízok, ami nem egy típusú izomsorvadásosaknak fejlesztenek ki.
Ezek az AICAR, vagy a GW1516-vegyület, de idesorolhatnám a nemrégiben felfedezett mesterséges Follistatint, mivel ezek nem válogatnak, és lehet a betegnek DMD, SMA, vagy ALS-tipusú izomsorvadása.
Most olvasom újra elővették a Valproát gyógyszert, ezzel kezdődnek kísérletek az SMA-2 és SMA-3 csoporton, igaz az SMA-1-nél nem müködött. Én ezt már évekkel ezelőtt felírattam magamnak és kipróbáltam pár hónapig szedtem, de semmi hatást nem vettem észre, ezért be is fejeztem magamon ezt a kisérletett.
2009-évében hosszúvajúdás után megszületett a hazai SMA-Egyesület, Én nem sok mindent tudok róluk, csak azt, hogy léteznek.
Egy SMA-gyermek apukája hozta össze, ha valakit érdekel, keresse meg őket, talán több szerencsével jár, mint Én.
De azért nem adom, fel keresek kutatok tovább, ha találok valami hasznosat biztosan halótok róla.

AZ ERÖ LEGYEN VELETEK- meg persze velem is!

2009. december 9., szerda

Miosztatin manipuláció



A kutatók ezúttal egészséges makákó majmok combizmaiba adták be a szert, amely megváltoztatja az izomnövekedés/kialakulás szabályozását. A 15 hónapos vizsgálat során úgy találták, hogy az izmokban tartós mennyiségi és tónusbeli javulás következett be.

Negatív mellékhatást nem tapasztaltak, ezért a tervek szerint jövő évben indulnak a klinikai próbák.

Az eljárás lényege, hogy manipulálják a myostatin működését, amely egy természetes fehérje és az izomnövekedést szabályozza. Gyermekkorban ez a fehérje majdnem teljesen hiányzik a szervezetből, amíg az izomzat fejlődésben van. Ám amikor a stabil izomzat eléri a felnőttkori fejlettségi szintet, a myostatin megjelenik, hogy gátolja a további növekedési folyamatokat.

A kutatók arra jöttek rá, hogy van egy másik fehérje, a follistatin, amely kötődve a myostatinhoz képes megelőzni, hogy az kifejtse gátló hatását. A technikai kivitelezést az biztosítja, hogy mesterséges follistatin termelő gént kell a szervezetbe bejuttatni, ami ilyen módon tulajdonképpen ösztönzi az izomnövekedést. Ezt a gént ezúttal is AVV vektorral juttatták be az izomsejtekbe, ahol az szépen "besorolt" a normál DNS állomány közé.

Amikor ez a follistatin-gén a helyére kerül, azonnal működésbe lép és gyakorlatilag kikövezi az utat az izomnövekedéshez.

A kísérletben használt majmoknál 8 hét elteltével átlag 15%-os combkörméret növekedést tapasztaltak; elektromos stimulációval pedig azt is kimutatták, hogy a kezelt izmok 78%-al erősebbek voltak, mint a nem kezelt combok. A hatás 15 hónap elteltével működött és nem mutatkoztak egészségügyi problémák.

A kutatók, bízva a sikerben, máris kérvényt nyújtottak be, hogy izombetegeken teszteljék a szert.

Dominic Wells (Imperial College, London) szerint a terápia ígéretes, de azt tudni kell, hogy csak immunszupresszánsok mellett működik (különben a vírus vektor nem tudná bedolgozni magát megfelelően). Tehát a szteroidokhoz hasonlóan itt is igen magas pl. a légúti fertőzések veszélye. Ezen túlmenően nem szabad megfeledkezni arról a törekvésről, hogy magát a betegséget kell kezelni, hiszen önmagában ez csak egy beteg izom növelésének terápiája. Azt is elmondja, hogy az igazi sikerességet abban látja, ha ezt a terápiát valami mással kombinálják majd.

Science Translational Medicine

Times Online

Hir-Forrás:http://izomdisztrofia.blogspot.com/2009/11/miosztatin-manipulacio.html

2009. november 24., kedd

H1N1



Professor Hanns Lochmüller, Professor Volker Straub, Professor Kate Bushby
Newcastle upon Tyne, UK for TREAT-NMD ajánlásával:
Nemrégiben két izomdisztrófiás beteg halt meg a H1N1 influenza okozta szövődmények következtében. Az életveszélyes szövődmények kialakulásának magas a kockázata a DMD és SMA betegeknél, akik a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak a neuromuscularis betegség miatt csökkent légzésfunkció, valamint a szisztémás szteroid kezelés hatására fellépő immunreakció csökkenés miatt. Miután a hagyományos és a H1N1 influenza vakcinák mellékhatásai azonosak, leggyakrabban kismértékűek, és ideiglenesek, a vakcina előnyei felülmúlják a hátrányokat. Az oltás a WHO felhívásával megegyezően kifejezetten ajánlott!

Kérjen további információt háziorvosától.

2009. november 8., vasárnap

PTK_SMA1

Egy antibiotikum származék hatásos lehet az SMA ellen ?

A Cold Spring Harbor Laboratorium, a Paratek Pharmaceuticals és a Rosalind Franklin Orvosi és Természettudományi Egyetem kutatói azonosítottak egy tetraciklin származékot, ami segíthet az SMA betegeken.
Az új molekula, a gén illesztési hiba korrekciójának eredményeképp megnöveli a SMN fehérje szintjét a sejtekben. A tanulmányban, ami Science Translational Medicine című folyóirat november 4-ei számában jelent meg, a tudósok beszámoltak róla, hogy ez a molekula hatásos volt az SMA-s kísérleti egerekben ugyanúgy, mint az SMA betegekből kivont sejttenyészetekben.
Eltérően a korábban azonosított SMN termelést serkentő molekuláktól, a tetraciklin-ből származó komponens egyedülálló tulajdonsága, hogy egy olyan kismolekula, ami úgy változtatja meg az RNS illesztést, hogy közvetlenül az illesztési reakciót célozza.
A kutatást az amerikai FSMA szervezet is támogatja.
A gén illesztés javítása
A potenciális gyógyszer az SMN2 nevű gén illesztését célozza meg. Az SMN2 lényegében egy másolata a gén hibája miatt betegséget okozó SMN1 génnek. Önmagában az SMN2 sem tudja pótolni az SMN1 hiányát, mert egy gén illesztési hiba miatt túl kevés megfelelő SMN fehérjét állít elő. Az SMN2 által előállított fehérjék túlnyomó részéből hiányzik egy lényeges rész, ami nélkül az előállított fehérje gyorsan lebomlik.
Normális esetben a génátírási folyamatban a génről készített RNS molekulát egy enzim feldarabolja, majd a fehérje készítés szempontjából lényeges részeit, az exonokat újra össze illeszti. Ennek az illesztett RNS molekulának az alapján készül aztán a megfelelő fehérje. Az SMN2 esetén ugyanakkor az illesztési mechanizmus egy génhiba miatt sok esetben hibázik, és elfelejti a készülő RNS molekulába vissza illeszteni a hetedik részt (7. exon).
A kutatás során kifejezetten tetraciklin féleségeket kerestek, mert erről a molekula osztályról ismert, hogy képes módosítani a gén illesztést, és kevésbé mérgező, mint más hatóanyagok, amikkel hasonló eredményt lehet elérni.
Egy kísérleti rendszerben, ami a molekulák hatását kizárólag a gén illesztés vonatkozásában teszteli, a tudósok azonosítottak számos alkalmasnak tűnő tetraciklin származékot. A kutatás kiderítette, hogy a PTK-SMA1-nak nevezett molekula rendkívül hatékonyan képes az illesztést úgy befolyásolni, hogy az általában kimaradó 7. exon is megfelelően illesztésre kerüljön.
PTK-SMA1, mint lehetséges gyógymód
A kutatók megerősítették, hogy a PTK-SMA1, gén illesztésre, és exon felvételre gyakorolt hatása egyértelműen a teljes hosszúságú, funkcionális SMN fehérje mennyiségének a növekedését eredményezte. A vegyület fokozta a fehérje szintet az SMA betegekből kivont és laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejtekben.
A tudósok azt is igazolták, hogy a szerélő szervezetben is működőképes. Emberi SMN2 gént hordozó egereket kezeltek a készítménnyel, aminek hatására az egerekben több, mint 5-szörösére nőtt az emberi SMN fehérje mennyisége, egy egy hetes kezelést követően.
A kutatók szerint a PTK-SMA1 az egyetlen ismert kismolekula, ami kifejezetten csak a gén illesztést módosítja, azáltal, hogy közvetlenül és kizárólag az illesztési reakciót befolyásolja. Más molekulák amik az illesztést befolyásolják, más sejtszintű folyamatokra is hatással vannak, ami csökkentheti a hatásosságukat és potenciálisan növelheti a mellékhatások kockázatát is. PTK-SMA1-nak ráadásul megvan az, az előnye, hogy tetraciklin származék, vagyis nem mérgező és igazoltan biztonságos emberi használatra is.
A kutatás a továbbiakban annak kiderítésére fókuszál, hogy a PTK-SMA1 pontosan hogyan befolyásolja a gén illesztést, valamint azt vizsgálja, hogy a hatóanyag hogyan juttatható keresztül az agy-vér gáton, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a hatóanyag eljuthasson az érintett idegsejtekhez.
Köszönet a cikk fordításáért Dankó Viktóriának.
Forrás: cshl.edu

2009. október 19., hétfő

Utána néztem hol lehet kapni Resverát és Curcumát és ezeket találtam. Könnyen beszerezhetőek, ha valaki ki szeretné próbálni ez nálunk is megoldható. A Resverát más kaptam most a Curcumára várok, zöldtea meg bárhol kapható.
Most jön a nagy kérdés mekkora legyen a napi az adag? Mivel egészséges embereknek napi egy kapszulát ajánlanak én úgy gondoltam napi 2-szem mindegyikből.
Hol rendelhető http://www.normanatura.hu/ én ezt találtam, de rengeteg helyen beszerezhető még ezen kívül is.
A curcumárol még itt találsz infokat. http://www.kurkuma.hu/index.php?page=content_shower&pageid=19&type=oldalak



2009. október 14., szerda

Kurkuma és Resveratrol az SMA betegség ellen?






2007-ben jelent meg egy publikáció Dr. Christian Lorson részéről, ami bizonyos, természetben is előforduló anyagok hatásáról számolt be az SMN fehérje termelés szempontjából.
Az SMA betegséget az SMN1 gén hibája okozza. Abban a kormoszóma-régióban, ahol az SMN1 található, van egy másik, majdnem teljesen azonos gén másolat, az SMN2. Az SMN2-ben egy normális SMN fehérje tervrajza van kódolva, de az SMN2 átírás során, az SMN2-ben levő módosulás miatt a génátírás az esetek 90%-ában hibásan történik, aminek az eredménye egy csonka fehérje, amelyből hiányzik az átírás során kihagyott 7. génrész (exon) által kódolt 16 aminosav.
Számos kutatás igazolja, hogy az SMN2-ből létrejövő csonka fehérje, az SMN∆7, instabil és nem működőképes. Az SMN2 aktivitása során létrejövő 10-15%-nyi teljes hosszúságú SMN fehérje ugyanakkor teljesen működőképes. Ha sikerülne olyan molekulát találni, ami serkenti az SMN2-gént még több teljes hosszúságú SMN előállításásra, akkor ez jelentősen javíthatná az SMA betegek életminőségét és életkilátásait.
Bár a pontos mechanizmus még ismeretlen, az SMN2 teljes-hosszúságú fehérjeképződését serkentik a HDAC gátló vegyületek, mint a valproátsav, phenybuturate, TSA, benzamide 344, SAHA, és alclarubicin. Ezen gyógyszerek bizonyítottan több génnél is növelik a gén aktivitást.
Ebben a kutatásban három Polifenol vegyületet vizsgáltak. A vizsgált vegyületek közül a curcumin megtalálható az Indiában használt kurkuma fűszerben, a resveratol a piros szőlő héjában, míg az EGCG a zöld teában. Már többen tanulmányozták, hogy az étrend milyen hatással van az idegrendszeri betegségekre. Például kiderült, hogy az Amerikában élő indiaik között sokkal gyakoribb az Alzheimer-kór, mint az Indiában élőknél.
A Polifenol vegyületek sok genetikai betegség esetén bizonyították hatékonyságukat. Például az epigallocatechin galate (EGCG) (amely egy polyphenol típusú hatóanyag molekula) familiar dysautonomia (FD) betegeknél bizonyítottan korrigálni képes a hibás génátírást. A curcumint használják Follicularis lymphoma-kezelésre. Ezek a kutatások azt találták, hogy az SRFS2, SRFS3, SRFS6 gének fehérjeképzését javítja a curcumin.
Ezen eredmények alapján a kutatók azt feltételezték, hogy a polifenol vegyületek segíthetnek abban, hogy az SMN2 átírás során ne legyen exon hiba. A kutatásaik bebizonyították, hogy a curcumin, az EGCG és a resveratrol növelte a teljes hosszúságú fehérje szintet és fokozta a 7. exon illesztését az SMN2 géntermékébe SMA I-es betegekből nyert sejttenyészetekben.
Eredmények:
SMN 7.exon illesztés növelése
Mindhárom vegyület növelte az SMN 7. exon illesztését, de különböző mértékben. A curcumin és a resveratol a dózistól függően akár 6-8-szorosára is növelte az SMN 7. exon illesztését, az EGCG viszont csak 1,4-szeresére, ami még statisztikai jelentőséggel nem bír.
Az SMN fehérje-szint növekedése
Itt nemcsak az SMN2 gént vizsgálták, hanem azt, hogy valóban az így kezelt gének növelik-e az SMN fehérje szintet. Már 10µM koncentrációnál a curcumin és a resveratol nagymértékben növelte az SMN fehérje szintet, ami konzisztens az előző exon illesztést vizsgáló eredménnyel. Az EGCG viszont csak 1,4-szeres javulást tudott elérni. Az SMN fehérje egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy úgynevezett gem testeket képesek létrehozni. Azt is megvizsgálták, hogy ezeknek a koncentrációja hogyan növekszik a kezelés hatására. Mindhárom vegyületnél jelentős növekedés mutatkozott.
Következtetés:
A resveratolról már korábban bizonyították, hogy neuron-védőként üzemel számos betegség-modellben, bár SMA-kontextusban még nem vizsgálták. Azt nem tudjuk, hogy ez a védelem az SMN fehérjeképzés elősegítésének tudható-e be, vagy pedig az egy teljesen független mechanizmus. De az biztos, hogy az SMA esetén az a képesség, hogy csökkenti a mozgató idegsejtek pusztulását, lehetővé teszi, hogy gyógyászati alkalmazását megvizsgálják. A mozgató idegsejteket megcélzó gyógyszereknél az egyik kulcskérdés a vér-agy határ átlépésének szükségessége. Bizonyíték van rá, hogy sok polifenol vegyület képes erre.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a curcumin, az EGCG és a resveratol növelték az SMN fehérjeszintet a vizsgált sejttenyészetekben azzal, hogy fokozták a 7. exon illesztését az SMN2 átírásokban SMA I-es fibroblasztokban. Ezek a kutatási eredmények megalapozzák ezen vegyületek SMA betegeknél való gyógyászati alkalmazásának kutatását.
Forrás: http://mmi.missouri.edu/chris/cl.php (Induction of full-length survival motor neuron by polyphenol botanical compounds)
Köszönet a cikkért: Szakács Csabának és a fordításért Monostori Krisztiánnak.

Körülnézek ezek közül mi szerezhető be nálunk.


2009. október 6., kedd


Génmutáció javíthatja az SMA betegség lefolyását.



Kutatók az SMN2 gén olyan variációját fedezték fel, mely több teljes hosszúságú és jobban funkcionáló SMN protein képződését segíti elő, és így az SMA betegség könnyebb lefolyásúvá válik. A mutáció egy természetesen előforduló pontmutáció (egyetlen betű változik a DNA kódban).
Az SMA betegeknek hiányzik az 5-ös kromoszómán található SMN1 génjük, mely normális hosszúságú SMN protein képzésére utasítja a sejtet. Az SMN2 gén általában olyan kódot tartalmaz, mely a sejtet rövidebb hosszúságú, kevésbé hatékony SMN protein képzésére instruálja, kihagyva az u. 7-es exon (szakasz)-t. Az SMN2 gén újonnan felfedezett természetes génvariációja azonban a 7-es exont is belefoglalja sejtképzés instrukciójába, így hosszabb és jobban funkcionáló SMN proteinek jönnek létre.
Ha egy SMA betegnek hiányzik az SMN1 génje, akkor a betegség lefolyását az SMN2 génkópiák száma határozza meg, mivel az ezek által termelt protein képes valamennyire kompenzálni az SMN1 gén hiányából fakadó protein hiányt. Ugyanakkor számos könnyű lefolyású SMA betegnél kevesebb SMN2 kópiát találtak, mint amennyit a betegség lefolyása indokolt volna. A jelen felfedezés magyarázatot ad a jelenségre. A vizsgált, kevesebb SMN2 kópiával rendelkező betegek mindegyikénél megtalálták az SMN2 gén pontmutációját.
A felfedezés jelentősége kettős, egyrészt magyarázatot ad a betegség könnyebb lefolyására ott, ahol ez az SMN2 kópiák számával nem korrelál, másrészt pedig kísérletekben célzott terápiává válhat a betegekben meglévő SMN2 gén aktivitás növelésével a betegség súlyosságának csökkentése.


TRO 19622


SMA-ban ez a jelenlegi egyetlen jelölt, amely hatásos.

A Trophos cég(Franciaország) által kifejlesztett TRO 19622 (cholest-4-en-3-one, oxime), egy koleszterinnel rokon vegyület, jelenleg az egyetlen hatásos gyógyszer jelölt az SMA betegség kezelését tekintve, amely többek közt az idegsejtekben található mitokondriumok pórusának két komponenséhez kötődve, a biokémiai folyamatok módosításán keresztül helyreállítja a betegség által oxidatív stressznek kitett mitokondriumok normális működését, az idegsejtek élettartamát növeli és a z idegsejtek regenerálódását segíti. Ezért a mozgató idegsejtek degenerációjából adódó betegségek gyógyításában szeretnék alkalmazni. ( Journal of Pharmacology And Experimental Therapeutics 2007 május 11.). Az első fázis eredményei alapján a TRO 19622 már napi egy szájon át bevett tabletta esetében is hatékonynak bizonyult SMA betegek kezelésekor. A kipróbálás második fázisát, az Association Francaise contre les Myopathies (AFM) Franciaország támogatásával, most tervezik. A Trohpos nem csak az eredményeket tartja biztatónak, hanem azt is, hogy több, hasonló elvek mentén ható vegyület is számításban jöhet a krónikus, eddig gyógyíthatatlan betegségek terápiájában.

http://treat-nmd.blog.hu/

2009. szeptember 22., kedd


SMA Találkozó - Összefoglaló


Szeptember 19-én megtartották az első SMA Találkozót, melyen részt vett Dr. Herczegfalvi Ágnes főorvos, Dr. Karcagi Veronika genetikus, Megulesz Orsolya konduktor.

Szó volt az SMA Egyesületről, ami tavasszal jött létre, júliusban került bejegyzésre, tehát hivatalosan létezik, és megkezdte munkáját. Lesz egyesületi web oldal a http://www.smaegyesulet.hu címen.

Előadást tartott Dr. Karcagi Veronika az SMA-ról mint betegségről, prenatális diagnosztikáról (amikor terhesség során állapítják meg, hogy a magzat örökölte-e a betegséget), TREAT-NMD fontosságáról, a beteg regisztrálásról.

Karcagi Veronika elmondta, hogy a válságra hivatkozva elvonták az intézményük finanszírozását ezért várhatóan az év végéig szünetelnek a genetikai vizsgálatok, így a prenatális diagnosztika is.

Elhangzott, hogy a Trophos nevű francia vállalat létrehozott egy idegsejt védő hatóanyagot Olesoxime (TRO19622) néven, ami túl van az 1. fázisú klinikai teszten és hamarosan elindulnak a 2. fázisú klinikai tesztek SMA és ALS betegségben érintetteknél. Ezt az AFM nevű francia civil szervezet szervezi.

Az Egyesült Államokban Dr. Hans Keirstead kutató által vezetett csoport egy ígéretesnek tűnő kutatást végez. Embrionális őssejteket alakítanak át idegsejtekké és ezt juttatják be a szervezetbe. 2009. januárjában megkapták az engedélyt, hogy gerincsérült betegeken teszteljék. A következő lépésként várhatóan 2010-től SMA I-es típusú betegeken is szeretnék beindítani a kezelés kipróbálását.

Rövid előadást tartott Herczegfalvi doktornő is. Megemlítette a légzés folyamatos figyelésének és a légzőizmok erősítésének a fontosságát. Ha észrevesszük hogy a baba már reggel fáradtan ébred, a nap folyamán aluszékony, akkor lehet légzéselégtelenségre gyanakodni. Ilyenkor azonnali pulmonológiai vizsgálatokra van szükség, ahol légzésfunkció vizsgálatot végeznek, és ha szükséges a beteg éjszakai légzés támogatást kap.

Ezeknek a betegségeknek a kezelése komplex orvosi támogatást igényelne, ahol a neurológuson kívül számos további fajta segítségre van szükségük a családoknak, például kardiológus, pulmonológus, gasztroenterológus, ortopéd orvos, konduktor vagy pszichológus segítségére. Tőlünk nyugatabbra, már léteznek olyan központok, ahol ezek az orvosi területek egyszerre jelen vannak és együttes erővel tudják segíteni a családokat, jó volna, ha egyszer Magyarországon is lenne ilyen.

Megulesz Orsolya konduktor a torna fontosságáról beszélt. Mindenekelőtt kiemelte, hogy amíg a gyermek valamilyen mozgást el tud önállóan végezni addig hagyni kell, hogy magától csinálja, majd teljesen át kell mozgatni a végtagokat. A vérkeringés miatt fontos, hogy naponta állítsuk hacsak kis időre is, mindenképp kapjanak terhelést a lábai.

Dévény módszer a letapadt izmok fellazítására alkalmas, de hosszú idejű alkalmazása az SMA-nál nem javasolt, mert könnyen megtörténhet az izmok "elmasszírozása". Sajnos vannak ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatok.

Fontos az úszás, vízi gimnasztika. Vízben könnyebben mozognak, az egyébként szárazföldön nem, vagy nehezen mozgó gyerekek. Ennek vázolására Orsi bemutatott egy felvételt amin egy baba, aki egyébként SMA I-es típushoz hasonló tünetekkel rendelkezett - a vízben milyen könnyedén meg tudta azokat a feladatokat csinálni, ami a szárazföldi tornánál nehezen ment.

A találkozó további részében bemutatkoztak a találkozó résztvevői. Mindenki elmondhatta, hogy milyen problémákkal küzd, és a találkozó résztvevői igyekeztek ötleteket vagy támogatást adni egymásnak.

Elhangzott, hogy mivel a ritka betegségekben érintettek központi segítségre nem nagyon számíthatnak, ezért különösen fontos az összefogás és a civil kezdeményezések szerepe.

2009. szeptember 14., hétfő




Most kaptam egy hírt LBH -589 (Panobinostat) kísérleti gyógyszerről Németországból, ami számunkra lehangoló, mivel elég durva mellékhatásokkal rendelkezik így nem valoszinü a kipróbálása a mi esetünkbe. Nem ez az egy eset, ami csak idáig jut el, számtalan csodaszer merült fel az utobi évekbe, amik csak a laboratóriumokba működtek és ott is maradtak.
Talán a leg utobi felfedezés a quinazoline495 talán ez lehet az első eset, hogy betegeken is bevetik. Most már csak azért kell szurkolni,hogy Európába is eljussanak a kísérletek.
Azzal tisztába vagyok ez pár betegnek már késő lesz, de a remény hal meg utoljára.

2009. augusztus 30., vasárnap

quinazoline495



Az utobi évekbe számtalan új kísérletről olvashatunk az SMA-betegek részére kifejlesztett anyagokról, ami idáig csak állatkisérletegik jutottak el.
Most mérfölköhöz érkeztünk a quinazoline495 az SMA-betegek részére készített kísérleti gyógyszerrel.
A lényeg, hogy a quinazoline495 átjut a vér-agy gáton, ami a szer hatása szempontjából kritikus (ugyanis nem minden szer képes bejutni a központi idegrendszerbe a véráramon keresztül). Két egér modellben is hatásosnak bizonyult az SMA ellen, így most megkezdődhetnek a humán vizsgálatok.
FDA támogatja a ritka betegségek ellen készített szereket, eddig 25 év alatt 200 ilyen szert szabadalmaztattak.
Ez az első alkalom, hogy az SMA-betegek részére kifejlesztett készítmény eljut erre a szintre és humánkísérletekbe is ki próbálják.


http://search.bio-medicine.org/more.asp?m=quinazoline495

2009. augusztus 29., szombat

SMA -Találkozó.


Az SMA Egyesület találkozót hirdet SMA betegek és szüleik részére. A találkozó szeptember 19. szombat, 10 órakor lesz.
Helyszín a Bethesda kórház étterme - 1146 Budapest Bethesda u. 3. Az étterem a kórház mellett különálló épületben található, és a teherporta felől megközelíthető lépcsőzés nélkül, tehát mozgáskorlátozottak számára is elérhető.
A találkozó célja elsődlegesen, hogy a betegségben érintettek számára teremtsünk egy fórumot a tapasztalatok és gondolatok megosztására. A találkozó első felében néhány rövid előadást szeretnénk tartani a témában, a másik felében pedig kötetlen beszélgetést tervezünk.

További infók. Nagy Tamás tol kérhetők ezen a címen: bigtom@freemail.hu

2009. augusztus 5., szerda

Ritka betegség.




Ritka betegség, súlyos teher, új centrum
A betegek akár öt-tíz évet is várnak, míg diagnózishoz jutnak - segíthet a virtuális hálózat.

A lakosság hat-nyolc százaléka szenved ritka betegségekben, a neurológiai/pszichiátriai tünetek ötven-hatvan százalékuknál jelentkeznek, tájékoztatta lapunkat dr. Molnár Mária Judit, a tavaly novemberben létrehozott Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központ – amely egyben a Ritka Neurológiai Betegségek Központja - igazgatója. A centrum, amely a ritka neurológiai betegségben szenvedők diagnosztikájának javítását tűzte ki célul a Semmelweis Egyetem berkeiben jött létre, ahol a több évtizedes klinikai, labordiagnosztikai tapasztalatok, valamint a rendelkezésre álló modern diagnosztikai infrastruktúra lehetővé tette a virtuális központ kialakítását a betegek hatékonyabb ellátása érdekében.
A betegek a központ segítségével egyszerűbben és szélesebb körben tudnak az egyes diagnosztikai lehetőségekhez hozzáférni.
A központ az örökletes neurológiai és pszichiátriai betegségek differenciáldiagnosztikáját, valamint kutatását, a nem örökletes neurológiai betegségekre hajlamosító genetikai tényezők feltárását, a betegek gondozását és a családtagok genetikai szűrését végzi.

A virtuális hálózatban többek között együtt működnek az I. és II. számú Gyermekgyógyászati Klinika, a Neurológiai Klinika, az MR Kutató Központ, a Neuropathológiai és Prion Referencia Központ, a Genetikai Sejt és Immunbiológiai Intézet, az Orvosi Biokémiai Intézet, az OITI Funkcionális Idegsebészeti Team.
Az Európai Unióban a ritka betegségek menedzsementjéről készített felmérés szerint – a vizsgálatban magyar részről Sándor János vett részt – sajnos hátul vagyunk azt az időtartamot tekintve, amely a tünetek kezdete és a diagnózis felállítása között eltelik. A betegek akár öt-tíz évet is várnak, míg diagnózishoz jutnak, ám a kórkép megállapítása után sem kap mindenki megfelelő terápiát. Mindennek az információhiány, a kedvezőtlen földrajzi megoszlás, a szükséges diagnosztikai eljárások, a holisztikus szemlélet hiánya is oka lehet dr. Molnár Mária Judit szerint. Ezért is célja a központnak a ritka neurológiai betegségben szenvedők diagnosztikájának javítása, számukra gondozási rendszer kialakítása, referenciaközpontok létrehozása, és a betegek tanítása saját betegségükről.

A jobb diagnosztikai lehetőségeknek köszönhetően a korábban egy vezető tünet által egy csoportba sorolt, de okát tekintve heterogén betegségcsoportokat is lehet differenciálni. Például a népbetegségnek tekinthető migrénnek hátterében ritkán egyetlen gén örökletes hibája áll, máskor pedig a betegségre való genetikai hajlam és a külső környezeti tényezők eredményezik a migrént. A pontos diagnózis felállítása nagyon fontos, hiszen mindkettő más kezelést igényel. Ehhez kapcsolódva jegyzi meg dr. Molnár Mária Judit, hogy a pontos diagnózis azoknál a ritka neurológiai betegségeknél is hasznos, amelyeket ugyan jelenleg még nem tudnak kezelni, ám így elkerülhető a haszontalan, de sok mellékhatással járó gyógyszerek alkalmazása.

A központ „harcolni tud" a szükséges terápiáért, ha kell, egyedi kérelmeket írnak, külföldről hozatnak be gyógyszereket, beszerzik az OGYI engedélyét, majd OEP-hez fordulnak támogatásért.
Segíteni tudnak külföldi műtét, vizsgálat, gyógykezelés megszervezésében is. Kicsi az ország és ugyan szegényesek a rendelkezésre álló források, de optimális szervezéssel minden ritka betegség ellátáshoz szükséges diagnosztika és terápia elérhető a magyar betegek számára, mondja dr. Molnár Mária Judit.

2009. augusztus 1., szombat

LBH589 (Panobinostat)




Brunhilde Wirth legújabb felfedezése.
LBH -589 (Panobinostat) akár 10-szeresére növeli az SMN fehérje szintjét. Az utobi időben ez volt, amivel a legmagasabb emelkedést tudtak elérni az SMN szintjén.
Mi az LBH-589 más néven (Panobinostat) ?
Az LBH-589 már széles körben használják a rák a klinikai vizsgálatokban.
Ezért LBH589, igen ígéretes jelölt SMA terápiában.

Szerző: Prof. Dr. Brunhilde Wirth Institute of Human Genetics, Kölni Egyetem.

Hirforás: http://hmg.oxfordjournals.org/cgi/content/abstract/ddp313

2009. július 18., szombat

Egerekben leállították az izomsorvadás egyik formáját.




Remény arra, hogy emberek számára is hatásos gyógyszert fejleszthetnek majd ki a betegségre.
Megakadályozták egerekben egy génhiba aktiválódását, amely az izomsorvadások egy formáját okozza - számoltak be róla amerikai kutatók a Science tudományos folyóirat friss számában. Az egerekbe vegyületet fecskendeztek be, hogy gátolják a betegséget okozó hibás gén tevékenységét. "Nem javítottuk ki a háttérben lévő génhibát, hanem udvariasabb viselkedésre késztettük" - mondta Charles Thornton, a New York-i Rochester Egyetem kutatója, a tanulmány szerzője.
A kutatás az úgynevezett antiszensz technológiára épült, amelynél szintetikus molekulákat használnak gének aktivitásának fékezésére. Ma már több cég fejleszt erre a megközelítésre épülő gyógyszereket.
Thornton elmondta, hogy sok örökletes betegséggel ellentétben az izomsorvadásnak ennél a típusánál a génhiba következtében nem hibás fehérje termelődik - esetleg hiányzik valamely fehérje -, hanem a genetikai utasításokat továbbító ribonukleinsav (RNS) káros formája áll elő, amely mérgezi a sejteket.
A miotikus izomdisztrófia nevű elváltozás azzal jár, hogy az izmok képtelenek az ellazulásra; a betegség az Egyesült Államokban mintegy 40 ezer embert érint. Az ezzel élő embereknek Thornton szerint mindenük adott egy egészséges testhez, csak éppen néhány fehérje rossz helyre megy.
A kutatócsoport olyan molekulát hozott létre, amely pontosan illeszkedik a hibás RNS szakaszhoz, blokkolja toxikus hatását, ám kódolt fehérje termelődik. Amikor miotonikus disztrófiás egerek izmaiba fecskendezték a vegyületet, az így "megragadott" fehérje eljutott az izomszöveteikbe, és lehetővé tette, hogy izmaik megfelelően ellazuljanak.
A kutatásvezető szerint eredményeik reményt adnak arra, hogy emberek számára is hatásos gyógyszert fejleszthetnek majd ki a betegségre.

2009. július 17., péntek




Magyar kutatót ünnepel a Scientific American - interjú Nagy Andrással

Az egyik legismertebb amerikai tudományos-ismeretterjesztő magazin, a Scientific American minden évben elkészíti 10-es toplistáját azokról a kutatókról, akik a szerkesztőség szerint munkájukkal a legtöbbet tették az orvostudomány, a közegészség és a környezet védelmének érdekében. Idén Barack Obama és Bill Gates mellett egy magyar biológus, Nagy András is felkerült a listára. Rovatunk interjút készített a kutatóval.
A kiemelkedő kutatási teljesítményeket, innovatív eljárásokat, rendkívüli meglátásokat felsorakoztató Guiding Science for Humanity top 10-be bekerült Nagy András biológus jelenleg a torontói Mount Sinai Kórház vezető munkatársa.
Nagy azon kutatók közé tartozik, akik az elmúlt években alternatív módszereket fejlesztettek ki az embrionális őssejtekhez hasonló sejtek létrehozására. Mint arról részletesen olvashattak rovatunkban, Barack Obama amerikai elnök a közelmúltban oldotta fel azt a korlátozást, amelynek alapján az Egyesült Államokban nem lehetett embrionálisőssejt-vonalakat alapítani kormányzati forrásokból. A Bush-féle elnöki rendelet 2001 óta volt érvényben, és az elmúlt nyolc évben számos kutatócsoport próbált embrionális őssejteket készíteni - embriók nélkül.
Nagy és kollégái is érett, felnőtt sejtekből indultak ki a fenti cél eléréséhez, és a díj indoklása szerint mostanáig talán ők érték el a gyakorlatban leginkább alkalmazható módszert.
Molnár Orsolya interjúja.
Egykor az ELTE Magatartásgenetikai Laboratóriumában dolgozott.
Hogy jutott el innen az őssejtkutatásig?
Mint matematikus egyetemi hallgató kezdtem dolgozni Csányi Vilmos professzor laboratóriumában. Ott szereztem meg doktori és kandidátusi diplomámat. Majd a 80-as évek közepén a kandidátusi munkám vonalát követve, magatartásgenetikától független laboratóriumot létesítettem kísérleti embriológia területen. Ennek beindításában Csányi professzor támogatása nagyon fontos volt, és nagyra értékelem. Modellállatként az egeret választottam. Ez egy nagyon izgalmas szakasza volt a pályámnak, hiszen ez a terület akkor még nem létezett a magyar kutatásban. Egy maroknyi tehetséges munkatárssal mindent nekünk kellett kitalálni, vagy külföldről behozni. Pontosan 20 évvel ezelőtt, 1989-ben a gödi kis laboratóriumban már embrionális őssejteket alapítottunk egérembriókból.
Mióta dolgozikTorontóban, hogyan került oda Magyarországról?
1989-ben meghívást kaptam Janet Rossant-tól, a Mount Sinai Kórház kutatóintézetének munkatársától két évre, mint vendégkutató. A két évből három lett, majd négy. Közben a diákjaim befejezték a diplomamunkájukat a magyarországi laboratóriumban, amit "távirányítással" és gyakori hazalátogatással vezettem. Majd megvettem a zongorát Anna leányomnak, ami nyilvánvaló jele volt annak, hogy megtaláltam a helyem Kanadában. A zongorát követte a professzori kinevezésem a Torontói Egyetemen, és a kutatói állásom véglegesítése az intézetben. Azóta is itt vagyok, közel 20 éve.
Áprilisban jelent meg egy cikkük a Nature-ben, mely szerint áttörést értek el a testi sejtek őssejtekké történő alakításában. Mi a módszerük lényege, s miben különbözik ez a korábbi próbálkozásoktól?
Az eddigi hatékony módszerek vírusokat használtak az őssejtgének testi sejtekbe történő bevitelére. Ezek a beépülés helyén mutációkat okozhatnak más génekben, továbbá aktiválódhatnak azután is, hogy elvégezték a dolgukat és őssejteket hoztak létre. Ez a nem kívánt kifejeződés daganatokhoz vezethet. Mi mobilis DNS-elemeket, úgynevezett transzpozonokat használtunk vírusok helyett, amelyek könnyedén eltávolíthatók, miután a gének az őssejteket kialakították. Az eltávolítás olyan tökéletes, hogy semmi nyoma, például mutáció nem marad a gének beépülési helyén. Ez egy nagy lépésnek számít ezen őssejtek klinikai alkalmazásában.
Hogy látja az őssejt-terápia jövőjét? Melyek lehetnek az első betegségek, melyek kezelésében alkalmazható válik?
Az őssejteknek hatalmas jövőt jósolok olyan betegségek gyógyításában, amelyek sejtpusztulással járnak, például gerincvelősérülés, cukorbetegség, vakság, szív- és vérkeringési betegségek esetében. A lista hosszú. Ezek jelenleg gyógyíthatatlanok.
Ön szerint milyen változásokat hozhat az őssejt kutatásban, hogy Barack Obama feloldotta az embrionálisőssejt-kísérletek kormányzati támogatására vonatkozó tilalmat az Egyesült Államokban?
Nagyon-nagyon örültem az elnökváltásnak az Egyesült Államokban. A tudomány nemcsak az emberiség javát szolgálja, hanem az egyetlen kiút a gazdasági válságból. Jó érzés intelligens vezető politikust látni egy ország élén, aki tudásalapú gazdaság megalakítását tekinti feladatának. Az őssejtkutatásnak ebben nagy szerepe van.
Mit gondol a világ másik felén már zajló őssejt-terápiákról?
Nagyon riasztó, veszélyes és erkölcstelen. Az emberek hiszékenységére épül, és egy maroknyi ember pénzéhsége van mögötte. Minden új terápiának szigorú vizsgálatokon kell átesni, mielőtt embereken alkalmazzák őket. A világ másik felén zajló őssejt-terápiák nem mentek át ezeken a vizsgálatokon, nem lehet tudni, hogy milyen veszélyekkel járnak. Én abban reménykedem, hogy azok a betegek, akik mégis igénybe veszik, csak a pénzüket veszítik el, nem pedig az életüket.
Tervezi-e, hogy visszajön Magyarországra?
Örömmel jövök Magyarországra előadásokat tartani, konferenciákon részt venni.
Forás: ORIGO

Gyógyítanak-e az őssejtek ?




Gyógyítanak-e az őssejtek?

Gyógyító őssejtek? – címmel rendeztek előadást a Molekuláris medicina mindenkinek napokban indult sorozat részeként a Semmelweis Egyetemen. A félévente jelentkező előadások bevezetőjeként Dr. Molnár Mária Judit, a Ritka Neurológiai Betegségek Központjának igazgatója elmondta, hogy fontosnak tartják a betegek oktatását, ezért olyan témákban tervezik a találkozókat, amelyek szélesebb kör érdeklődésére tarthatnak számot. Miután mindenkit foglalkoztat az őssejt terápia, ezért a fórum előadói az ezzel kapcsolatos ismereteket igyekeztek megvilágítani a laikus hallgatóságnak. A világháló adatai szerint eddig 2612 vizsgálat folyik vagy folyt ebben a témában, kiemelkedően sok Amerikában, Kanadában, néhány európai országban, ugyanakkor az őssejt turizmus mekkájává váló Kínában csak néhány, de ugyanígy alig jegyeznek kutatást a másik központban, Kijevben. Magyarországon öt lett volna, de egyet visszavontak, így négy kutatást jegyez hazánk, mindegyik a leukémiákkal kapcsolatba.Egyelőre nincs olyan eljárás, tudás az emberiség birtokában, ami alapján őssejtekkel idegsejteket tudnának létrehozni, szögezte le dr. Madarász Emília, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Idegi Sejt- és Fejlődésbiológia Laboratóriumának vezetője az őssejt kutatások kapcsán. A terápia nagyon fontos lenne, de ma még nincs meg a tudományos alapja, miközben emberek százai próbálkoznak a keleti, de újabban a nyugati szomszédjainknál is megjelent intézetekben. Megindult a magyar populáció kirablása, hiszen a kiszolgáltatott, a „fűszálba" is kapaszkodó betegek és hozzátartozóik érthetően minden lehetőséget megragadnak, ám ezeknek a terápiáknak nincs szakmai alapja, tette hozzá. Érdekes viszont, hogy az ilyen beültetéseknél azt tapasztalták, hogy csökken a szervezetben a lokális gyulladás, tehát javul a beteg állapota. Erre sincs magyarázat, ám ez is nagy felfedezés lehet.
A beültetés mellett a saját őssejtek aktiválásának lehetőségeit is vizsgálják, de a tudósok még inkább gyermekcipőben ezekkel a kísérletekkel. Nem lehet megjósolni, hogy mikor robban be a gyógyításba az őssejt terápia, de egy biztos: hatalmas jövő előtt áll ez a terület.
Az őssejtekkel foglalkozó előadást megelőzően és megalapozva a sejtbiológia, azon belül is a sejtosztódás és a sejthalál ismereteibe avatta be a hallgatóságot Dr. Falus András biológus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója.
Bemutatkozott az Angyalszárnyak Magyar Izomdystrophia Társaság, amelynek alapítója Váradiné Csapó Judit, aki családi érintettség okán vállalta a speciális betegségben szenvedők és hozzátartozóik segítését a szervezet létrehozásával. Az izomdystrophia az izmok sorvadásával, gyengeségével jellemezhető betegség, amelynek nagyon heterogén a genetikai háttere.
Fél év múlva folytatódik a sorozat, amely népszerűnek ígérkezik: már az első találkozón sokan jelentek meg, rengeteg kérdést tettek fel az előadóknak a résztvevők.
Forrás: Weborvos - Sándor Judit

2009. július 2., csütörtök

SMA-kérdöív.




Tisztelt SMA. Sorstársunk!

Készült egy kérdőív az összeállítói arra vállalkoznak, hogy felmérést készítsenek az SMA-s betegek körében, melynek célja minél több, a mindennapi küzdelmeink során felhasználható információ összegyűjtése, és ezzel is egymás segítése.
Gyakran maguk az orvosok is hangoztatják, hogy a legtöbbet a beteg tud a betegségéről. Tapasztaljuk, hogy az orvostudomány évtizedek óta egy helyben topog a betegség terápiáját illetően, miközben nekünk naponta szembe kell néznünk ezzel a kórral. Ezért lenne fontos, hogy addig is, amíg az orvostudomány alkalmazható eredményeket nem produkál, mi betegek is megosztanánk egymással tapasztalatainkat.

A kérdőív kitöltése nem kötelező!
Aki azonban sorstársain segíteni szeretne, vagy kíváncsi arra, hogy mások hogyan próbálják a betegség rosszabbodását lassítani, kérjük, szánjon időt a kérdések megválaszolására. A válaszok összegzése után szeretnénk egy tájékoztató anyagot készíteni, amelyet minden válaszadónak megküldenénk, illetve feltennénk a honlapra is.
Mivel elég kevés SMA-betegnek van meg az elérhetősége ezért, ha szeretne részt venni a kitöltésbe kérje a lapot a lent található címről.
Ha valaki SMA-ismeröse nem kapta meg a lapot kérjük, juttassa el hozzá.
A kérdőív természetesen név, és cím nélkül készült teljes anonim módon történik a kezelése.

A kérdőívet kérje erről a címről, és a visszajutatását is ide kérjük: assiferi@gmail.com

2009. június 23., kedd

Mi a SMA ?




A spinális izomatrophia (SMA) a második leggyakrabban elõforduló autoszomális (nem nemhez kötött) recesszív (nem domináns) öröklõdésû kórkép. A betegség következménye a fokozatosan súlyosbodó izomsorvadás, majd az izomzat teljes bénulása. Hordozósági gyakorisága 1:35. SMA csoportosítása a nemzetközi SMA Konzorcium ajánlása által:

Típus :

I Werdnig-Hoffmann kór

II Fried-Emery kór

III Kugelberg-Welander kór

IV Felnõttkori forma

Az izomsorvadás ilyenkor a nem megfelelõen mûködõ gerincvelõi mozgató idegsejteknek köszönhetõ. A normális mozgató idegsejtek feladata, hogy az izmok felé az ingerületet közvetítsék, vagyis összehúzódásra késztessék õket. Ha ez nem történik meg, az izom használaton kívül kerül, és idõvel elsorvad. A gerincvelõi eredetû izomsorvadás a gerincvelõi mozgató idegsejtek, az úgynevezett alfa-motoneuronok nem megfelelõ növekedésének köszönhetõ, amely az SMN gén hibájára vezethetõ vissza. Az SMN1 gén hivatalos neve: centromerikus, alfa-motor neuronok megfelelõ növekedését és mûködését biztosító gén. A gén az ötödik kromoszóma hosszú karján található.Az SMN1 gén a törzsfejlõdés során megkettõzõdött és kisebb változáson átmenve SMN2 kópiaként is szerepel a humán genomban (ez az SMN1 géntõl csak 5 bázispárban különbözik: a bázispárok a DNS "építõkockái"). Az SMN2 gén hivatalos neve: telomerikus, alfa-motor neuronok megfelelõ növekedését és mûködését biztosító gén. A gén szintén az ötödik kromoszóma hosszú karján található. Az SMN gének az SMN fehérje képzésére vonatkozó információkat hordozzák. Az SMN fehérje az egész szervezetben megtalálható. Különösen nagy koncentrációban a gerincvelõben, és a hozzá csatlakozó agyi részben fordul elõ. Az SMN fehérje fontos szerepet játszik a megfelelõ, a fehérje szintézisre kész hírvivõ RNS kialakításában. Az SMN fehérje a mozgatóidegek képzõdésében segíti az idegnyúlványok és idegvégzõdések kialakulását. A mozgatóidegek az izommozgást kontrollálják. A nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódó idegsejtek vezetik az ingerületet az izomsejtekhez, így indukálják az izommûködést. Az SMN fehérje felelõs a mozgatóidegek megfelelõ kialakulásáért és mûködéséért. Az SMN1 gén nagyszámú mûködõképes SMN fehérje képzését teszi lehetõvé, míg az SMN2 gén ennél jóval kevesebbet. A két gén közötti 5 bázispárnyi különbség felelõs azért, hogy az SMN2 génrõl az esetek 90 százalékában nem-mûködõképes SMN fehérje termelõdik. Az SMN2 gén segítségével keletkezõ fehérjék közül a kevés teljes méretû fehérje funkcióképes, a rövidebb változatok, amelyek szintén képzõdnek, instabilak, és gyakran lebomlanak.Egészséges emberekben az SMN1 génbõl két kópia van jelen, és két vagy több kópia van jelen az SMN2-bõl. Beteg emberekben az SMN1 gén mindkét kópiája hibás és/vagy hiányzik. Az esetek 95%-ban a tüneteket az SMN1 gén 7. és 8. exonjának (fehérjeképzõdéshez szükséges információs egység) homozigóta deléciója (kiesés) okozza. A hibás vagy hiányzó SMN1 gén miatt vagy kevés SMN fehérje képzõdik, vagy egyáltalán nem képzõdik. Kis mértékben az SMN2 gén kompenzálja az SMN fehérje hiányát, de a betegség tünetei ilyenkor is jelentkeznek, esetenként késõbbi életkorban, és enyhébb tünetekkel.Az SMA molekuláris genetikai szûrését az országban egyedül az OKI Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztályának laboratóriumában végzik. A direkt mutációanalízist PCR módszerrel végezzük. Az SMN1 és SMN2 gének pontos kópiaszámának megállapítására a real-time PCR módszert használjuk. Az olyan családokban, ahol már született SMA betegségben szenvedõ gyermek, a következõ terhesség vállalásakor mindenképpen el kell végezni a prenatális genetikai szûrõvizsgálatot. Prenatalisnak nevezzük ezeket a vizsgálatok azért, mert megszületés elõtt a méhen belüli magzatra irányulnak. A vizsgálatokat az anya, illetve az apa közeli hozzátartozóinak is lehetõvé tesszük. A vizsgálatok 18 éves kor alatt nem végezhetõk el.

2009. június 17., szerda

Könyvajánló.




Tavaly jelent meg egy SMA-s sorstársunk, dr. Farkas Judit prózakötete Szavamat adom címmel. A beszédeket, interjúkat, könyvismertetéseket, valamint önéletrajzi ihletésű elbeszéléseket tartalmazó könyv megvásárolható a LÍRA könyvhálózat boltjaiban, valamint korlátozott példányban még kapható a kiadónál (Búvópatak Alapítvány). Érdeklődni a buvopatak@enternet.hu villámpostacímen, vagy a 06 (82) 310 656 és 06 30 449 94 92 telefonszámokon lehet.
A könyv ára: 1500,- Ft

TREAT_NMD,Budapest




TREAT-NMD, Budapesti orvosi továbbképzés. Február 4-5.

A február eleji TREAT-NMD konferenciáról, és az SMA és DMD betegségekről olvasható cikk az Origó oldalán. Az Origó Dr. Karcagi Veronikát kérdezte a konferenciáról és a betegségekről. A cikkbe szereplö gyógyszer a Rilutek.

Mit kell tudni a Rilutek gyógyszeröl ?
Ezt a gyógyszert eredetileg az ALS (Amyotroph Laterális Szklerózis) nevű progresszív neurodegeneratív betegség kezelésére fejlesztették ki. Az egyik serkentő idegi ingerületátvivő anyag, a glutamát hatásának gátlásával csökkenti a mozgató idegsejtek pusztulását. A gyógyszer egyrészt a glutamát felszabadulását, másrészt a glutamát-receptorok aktivációját gátolja. Feltételezik, hogy a készítmény az SMA betegség esetén is képes lehet megakadályozni az idegsejt pusztulást. A készítményről nagyon kevés SMA-val kapcsolatos információ érhető el. Egy 2003-as tanulmány SMA I-es betegek esetén az életkilátások javulásáról számolt be, de a teszt csak mindössze 10 főt érintett, tehát ebből még nem lehet komoly következtetéseket levonni. Ugyancsak egy 2003-as cikk beszámol arról, hogy SMA egér modellben javulást mértek Riluzole alkalmazásával. Ezen kívül még annyit lehet megtudni, hogy 2006-ban elindítottak egy klinikai tesztet,ahol II-es és III-as típusú SMA betegeken vizsgálják a készítmény hatását. Eredmény csak 2010 körül várható, de a konferencián szerepelt, hogy pozitívak a kilátások. Ez is egy olyan szer, ami kapható a patikákban, tehát, ha kiderülne, hogy ez a készítmény hatásos SMA betegeknél, akkor azonnal lehetne adni, nem kell várni engedélyeztetési eljárásra, stb. Fel merült még az is, hogy vajon lehet-e szedni Riluteket a convulex-szel együtt. Lehet, hogy ketten együtt még jobb eredményeket érhetnének el: az egyik védené az idegsejteket, a másik növelné az SMN szintet.Persze nyilván ezt egy klinikai tesztnek kellene először kideríteni.

Össejt eszköz az SMA tanulmányozására



Őssejt eszköz az SMA tanulmányozására.

Wisconsin-Madison egyetem kutatói egy új módszert dolgoztak ki IPS őssejteksegítségével az SMA betegség tanulmányozásának a megkönnyítésére. A Clive Svendsen professzor és kollégái által kidolgozott technika lehetővé teszi idegsejtek létrehozását SMA betegekből származó bőrsejtekből. Ez mind a betegség előrehaladásának a tanulmányozását, mind az új hatóanyagok hatásainak az ellenőrzését jelentősen megkönnyíti.
Az őssejtek olyan általános sejtek a szervezetben, amelyek képesek bármilyen speciális sejtté alakulni, például izom, bőr, ideg vagy bármilyen egyéb sejtté. Normális körülmények között a specializálódott sejtek nem képesek többé más fajta sejtté alakulni. Az elmúlt években a kutatók jelentős előrelépéseket tettek a sejtek újraprogramozásában. Ma már lehetséges rávenni bőrsejteket, hogy olyan korai állapotba kerüljenek, amely hasonlatos az embriók korai őssejtjeihez. Ezek a sejtek már nem rendelkeznek bőr specifikus funkciókkal, ezért az ilyen sejteket indukált pluripotens (gerjesztett többfunkciós) őssejtnek nevezik (IPS).
A kutatás során sikerült elérni, hogy ezek az IPS sejtek mozgató idegsejtekké alakuljanak. Az SMA betegekből mesterségesen előállított mozgató idegsejtekkel kapcsolatban azt tapasztalták, hogy idővel ugyanúgy pusztulni kezdtek, ahogy az, az SMA betegekben, a valóságban is megtörténik. Egészséges személyből származó sejtekből előállított idegsejtek esetén ez a pusztulás nem következett be, a sejtek hosszabb távon is egészségesek maradtak.
Az így előállított SMA beteg idegsejtek nagyszerű eszközt jelentenek a kutatók számára annak tanulmányozásához, hogy pontosan mi is romlik el ezekben a sejtekben. Hogyan fejlődik ki a betegség, pontosan mi történik a sejtben. Emellett ezek a sejtek kiváló alapot jelentenek az esetleges készítmények hatásainak az elemzésére is. Olyan platformok alakíthatók ki, ahol készítmények ezrei próbálhatók ki, és egyértelműen láthatóvá válik, hogy melyik készítmény menyiben változtat az idegsejt állapotának romlásán. Ez jelentősen felgyorsítja a készítményekkel kapcsolatos kutatásokat. A későbbiekben elképzelhető, hogy így előállított idegsejtek a betegek gyógyításában is szerepet kapnak.

Forrás: Muscular Dystrophy Campaign

Mesterséges follistatin.




Mesterséges follistatin alkalmazása csökkenti a súlyosságot az SMA egér modelben

A Missouri Egyetem molekuláris biológiai és immunológiai tanszékének kutatói úgy találták, hogy egy másik, az izom tömeg növelésére koncentráló megközelítés is eredményezhet javulást.
A Myostatin egy olyan fehérje, amely hathatósan tartja kordában - gátolja - az izomtömeg növelését. (szerkesztői megjegyzés: ennek lehet például az a célja, hogy a szervezet csak akkor fordítsa az erőforrásait izom tömeg növelésre, ha arra feltétlen szüksége van) A Follistatin a myostatin természetes ellenpárja, és ezért a follistatin mennyiségének megnövelése az egér izmokban jelentős izomtömeg növekedést idéz elő.
A hatásmechanizmus lényege, hogy a Follistatin - és néhány más fehérje is - képes hozzákapcsolódni a myostatinhoz, és ilyenkor gátolja azt funkciója kifejtésében. Másképpen a Follistatin egy természetes Myostatin gátló.
A kutatók arra keresték a választ, hogy vajon a megnövekedett izomtömeg befolyásolja-e az SMA betegséget. Ennek kiderítése érdekében, SMA egér modelt mesterséges follistatinnal kezeltek. A kezelt állatoknál több izomcsoportban is növekedett az izmok mennyisége, ennek következtében javultak a mozgásfunkciók, és mintegy 30%-kal növekedett a kezelt egér model élettartama a kontroll csoporthoz képest.
A kezelt állatoknál a szervezet által előállított SMN fehérje mennyisége nem változott, ami arra utal, hogy a follistatin kezelés hatásossága az SMN fehérjétől függetlenül alakult.
Mindez azt jelentheti, hogy az izmok tömegének növelése egy lehetséges terápiás irány az SMA betegek szempontjából. Bár az izomtömeg növelés önmagában nem képes meggyógyítani a beteget, képes javulást elérni, és növelheti egy másik, az SMN2 gént célzó terápia hatásosságát.
Rose FF Jr, Mattis VB, Rindt H, Lorson CL.
Forrás: Oxford Journals

Svájci kutatók nagylépést tesznek az SMA-terápia érdekében.




A Human Molecular Genetics című szakfolyóiratban Daniel Schümperli által vezetett berni kutatók publikáltak egy cikket, amely egy egérkísérlet eredményei alapján az SMA kezelésének közeli lehetöségét villantja fel.
Az SMA a motoroneuronok megbetegedése, tehát az akaratlagos mozgást irányító idegsejteké. Minden 6000. újszülött betegszik meg ebben a genetikai betegségben, amely rendszerint súlyos következményekkel jár.
Az SMA - betegeknél hiányzik a két majdnem teljesen egyforma SMN gének egyike, az SMN1-es gen. (SMN1 angolul survival of motor neurons 1). Ennek a génnek van ugyan egy másolata (kópiája) az úgynevezett SMN2 gén, de a két génkópia közötti kis különbség következtében, a géninformációk leolvasása során egy kis rész kimarad, ezáltal egy rövidebb, tehát nem müködöképes formájú SMA -fehérjét állít elö a szervezet, amelynek következtében a gerincvelö idegsejtjei elhalnak, ami fokozott mozgáskorlátozottsághoz vezet.
A bern-i egyetemen dolgzó Daniel Schümperli kutatócsoportja az SMN2 gén hibás illesztésének a korrigálását, és ennek segítségével az SMA gyógyítását tüzte ki célul. Kathrin Meyer elmondta, hogy a betegek sejtkultúrájában már korábban meg tudták mutatni, hogy az SMN2 gén által elöállított fehérje korrigálása tényleg megtörténik. Ez az új tanulmány mutatja meg azonban elöször, hogy a módszer egy egész élölényen is a tünetek jelentös csökkenéséhez vezet.
A tudósok egy kis gént állítottak elő, amely az SMN2 információjának hibás illesztését korrigálni tudja. Ezt a gént juttatták be az egerekbe, akik az SMA egyik súlyos formájában szenvedtek. A kezelés nélkül egy héten belül elpusztultak az egerek, míg a korrektúrgén bevitelével 4 hónapnál tovább életben maradtak. Egyes egerek a normális izomtevékenységüket is visszanyerték. Egy nöstény 7 utódot is a világra hozott és az egész szoptatási idöszak alatt egyedül tudta a kölykeit táplálni. Az eredményeink azt mutatják, hogy az SMA jövöbeli gyógyításához a megfelelö utat választottuk - mondta D. Schümperli a stratégia sikerekröl.
Egy esetleges génterápia beveztésekor akadhatnak még abból nehézségek, hogy a gerincvelö szövetei nem olyan egyszerüen hozzáférhetöek, elérhetöek. Ha ezek a következö években kiküszöbölhetöek, ez lehet az elsö klinikai tesztekröl az emberen gondolkozni, mondta D. Schümperli a következö lépésekröl.
Utánnakérdezési lehetöség:Prof. Daniel Schuemperli Universität Bern, Institut für ZellbiologieTel.: +41 - 31 - 631 46 75 Fax/Secr. +41 - 31 - 631 46 16 mailto:daniel.schuemperli@izb.unibe.ch
Eredeti szöveg: Schuemperli Prof. Daniel Digitale Pressemappe:http://www.presseportal.de/pm/73585 Pressemappe via RSS :http://www.presseportal.de/rss/pm_73585.rss2
Információk a professzorrólhttp://www.izb.unibe.ch/res/schuehome/schuemperli/schupriv.html
Hasznos információ forrás kutatásokról: http://www.eurasnet.info/scientists

AICAR




Szuperegereket” faragtak laboratóriumi körülmények között "átlagos” négylábúakból két új szer segítségével, melyeket eredetileg egészségügyi célokra fejlesztettek ki, de mint kiderült, doppingnak is kiválóak. Ráadásul kémiai szerkezetük is egyszerű, így könnyű lemásolni őket.A brit Independent szerint az első szert AICAR néven már az egész világon forgalmazzák - a cég honlapján akár Magyarországra is rendelhetünk belőle, 50 miligrammot 78 fontnyi összegért (szűk 24 ezer forint). Igaz, a gyártó Tocris Bioscience vezetője, Laurence Eade azt mondta a lapnak, hogy "egyetemi sportcentrumokba nem küldenek belőle, legfeljebb biokémiai kutatóintézeteknek", ami szerintük elég ahhoz, hogy "egy atléta csak nagy nehézségek árán juthasson hozzá".Márpedig a szer hatásairól szóló beszámolók sokak figyelmét felkelthetik. Az AICAR révén ugyanis edzések nélkül idézhetünk elő olyan fiziológiai állapotokat testünkben, mintha előzőleg keményen dolgoztunk volna érte: a sejtek zsírt égetnek, a vércukor szint leesik, a test energia termelése fokozódik. Ennek révén az AICAR-ral kezelt laboratóriumi egerek futóteljesítménye 44 százalékkal nőtt.A kaliforniai Salk Institute professzora, Ronald Evans szerint a szer egyfajta "farmakológiai edzésnek" tekinthető. "Négy hetes kezelés után az egerek olyanok voltak, mintha tréningen estek volna át". Az AICAR hivatalosan egyelőre tiltott szer a humán gyógyászatban, mivel még folynak a vele kapcsolatos kísérletek (várhatóan a metabolikus szindrómával kapcsolatos betegségek kezelésében lehet szerepe, mint az stroke, a koszorúér betegség, vagy a cukorbetegség), ennek ellenére nagy a csábítás a kipróbálására. Ráadásul mivel az AICAR kémiai szerkezete nem túl bonyolult, "lekoppintani" sem túl nehéz, így illegálisan is forgalomba hozható. Csakúgy, mint a szintén egyszerű vegyületnek számító GW1516 nevű hatóanyag, amit az Egyesült Államokban fejlesztettek ki. Ez a szer szintén orvosi célokat szolgál: készítői azt remélik, segítségével olyanok is fokozhatják majd fizikai állóképességüket, akiket valamilyen egészségügyi probléma megakadályoz a kemény edzésekben. A GW1516 ennek megfelelően az edzésben álló szervezet teljesítményét javítja jelentősen: azok az egerek, amelyek a laboratóriumi tréningek mellé a szerből is kaptak, 68 százalékkal jobb teljesítményt értek el kontroll csoportbeli társaiknál.

(Forrás: )

Izomregenerácio szatellit sejtekkel.




Az izmok környezetében ún. szatellit sejtek találhatók, ezek felelősek a sérült izomsejtek regenerációjáért. Vagyis őssejtekként működnek. Általában csendben szunyókálnak a szervezetben, ám amikor valamilyen sérülés következik be, akkor aktiválódnak és elkezdenek osztódni, lesz belőlük izom- vagy valamilyen más sejt és egy ugyanolyan sejt amilyenek ők maguk. Azt is megállapították már, hogy ezek a szatellit sejtek heterogén populációt alkotnak, vagyis nem egyféle hanem többféle sejtcsoportból állnak. Most jelent meg egy cikk a Cell nevű tudományos folyóiratban, amely arról számol be, hogy a harvardi egyetem kutatóinak sikerült izolálni ezen szatellit sejtek közül egy olyan sejtcsoportot, amelyek csak és kizárólag izomsejtekké alakulnak. Ezeket az egészséges egerkből izolált izomőssejteket disztrófiás egerekbe injektálták, és 94%-os izomregenerációt értek el. A beteg egerek izmaiban beindult a disztrofintermelés és jelentősen javultak a mozgásfunkcióik. Már korábban is találtak más kutatók (pl. az olasz Cossu professzor és csapata) olyan felnőtt őssejteket, amelyek izomsejtekké képesek átalakulni, de eddig ilyen hatékony izomregenerációt még nem tudtak elérni. A humán kipróbálás sajnos még várat magára, mivel az idegen felnőtt őssejtekkel szemben az emberi szervezet immunreakciót produkál. Ezt a problémát még valahogy ki kell küszöbölni. Olyanok viszont, akiknek nem genetikai izomsorvadásuk van, vagyis a saját őssejtjeik használhatóak, már erősen reménykedhetnek.
Forrás: Cell, 137, 37-47, 2008

CARNIVAL teszt eredmények.




Három év munkát követően a a Families of SMA közzé tette az CARNIVAL klinikai teszt első eredményeit. Emlékeztetőül, a teszt Valproát sav és Carnitine kombinációjának hatását vizsgálta II-es és III-as típusú, 2-8 éves SMA beteg gyerekeken. A teszt hatóanyag biztonságosságát, és potenciális hatásosságát viszgálta. Hat különböző helyszínen, több mint harminc szakember és kilencvennégy gyerek vett részt a klinikai próbán. A teszt során az eredményeket a módosított Hammersmith mozgásfunkció skálán mérték.Az eredmények alapján van olyan betegcsoport akiknél kimutatható volt a valproát sav-karnitin hatóanyag együttes hatásossága, de az is kiderült, hogy a hatóanyag nem mindenkinél hatásos.
A teszt első fél évében véletlenszerűen kiválasztott gyerekek hatóanyagot vagy placebót (hatóanyag nélküli látszat gyógyszert) kaptak, a második félévben pedig mindenki a hatóanyagot kapta. Az első félévben, azoknak a gyerekeknek az átlagos mozgásképesség változása, akik hatóanyagot kaptak, nem különbözött értékelhető mértékben azoktól, akik placebót kaptak.Elemezve ugyanakkor az eredményeket, azonosítottak egy beteg csoportot, akiknél nagy valószínűséggel kimutatható a mozgás funkció értékelhető javulása. Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek fiatalok (2-3 évesek voltak a teszt indulásakor), kis testsúlyúak, és a teljes egy éves periódus során a hatóanyagot kapták.
Más szóval, nem minden beteg esetén hatásos a kezelés, de vannak akiknél igen. Még az említett beteg csoportban is csak a többségnél volt hatásos a kezelés, nem mindenkinél, ami arra utal, hogy léteznek további, most még ismeretlen faktorok, amelyek a kezelés hatásosságát befolyásolják. Mindenesetre a teszt arra utal, hogy azoknál a gyerekeknél, akik még fiatalok (2-3 éves) és nincsenek elhízva, egy hosszabb szedési periódus esetén van esély a javulásra. A magas testzsír százalék egyértelműen negatívan befolyásolta az eredményeket, ami azért is nagyon lényeges, mert a készítmény is hajlamosít a hízásra.

Újabb eredmény az SMN szerepével kapcsolatban.

Újabb eredmény az SMN szerepével kapcsolatban.

A legfontosabb tisztázatlan kérdés az SMA kutatásokban, hogy miért okozza az SMN fehérje alacsony szintje a mozgató idegsejtek betegségét. Már korábban kiderült, hogy az SMN szerepet játszik az snRNP komplex működésében, és az idegsejtnyúlványok működésében is, de az még nem tisztázódott egyértelműen, hogy melyik felelős SMA betegség kialakulásáért (esetleg közösen felelnek).Az snRNP komplex egy több fehérjéből álló egység. Az SMN fehérjén kívül a "Gemin" gyűjtőnevű fehérjék alkotják, többek között a Gemin2. Az Ohiói Egyetem molekuláris neurobiológiai központjának a kutatói a Gemin2 fehérjét hívták segítségül az snRNP együttes vizsgálatához. A vizsgálat során arra keresték a választ, hogy vajon az snRNP csökkent mennyisége felelős-e az SMA-ért. Ennek kiderítése érdekében a vizsgált mintákban kiütötték a Gemin2 fehérjét. Ennek hiánya az snRNP csökkent szintjét eredményezte. Ez abnormális embrió fejlődéshez vezetett a kísérleti állatokban, ami a mozgató idegsejt nyúlványokat is érintette. Mivel az idegsejtek degenerálódását eredményezhette a csökkent snRNP szint, de a testi fejlődési problémája is, ezért ennek eldöntésére egy újabb vizsgálatokat végeztek el.Kipróbálták, hogy mi történik, ha egészséges idegsejteket ültetnek be a fenti szervezetbe, és azt találták, hogy az idegsejt nyúlványok ebben az esetben is abnormálisan fejlődtek. Ez arra utalt, hogy a tapasztalt idegsejti degenerációt a test degenerációja, és nem az snRNP idegsejtekben betöltött szerepe okozza.Ezután olyan kísérleti állatokat hoztak létre, amelyeknek kizárólag a mozgató idegsejtjeiben volt kiütve a Gemin2 fehérje. Ebben a kísérletben az idegsejtnyúlványok normálisan fejlődtek. Ez újra megerősítette, hogy az snRNP valószínűleg nem felelős az idegsejtek degenerációjáért.Mindez arra utal, hogy az SMA betegséget az SMN fehérje idegsejtnyúlványokbeli szerepével kapcsolatos.

Plastin 3




Gén ami megvéd az SMA-tól: Plastin 3
Az SMA kutatások egyik vezető alakja, Dr. Bunhilde Wirth ismét kifőzött valami igazán figyelemre méltót. Talált egy gént - Plastin 3 -, amely képes módosítani az SMN1 gén hatását, és képes teljes védelmet nyújtani az SMA betegséggel szemben. A cikk a SCIENCE legutóbbi számában jelent meg. Ez az első eset, hogy egy olyan gént találnak, amely egy másik gén hiányát ellensúlyozni képes.
Dr. Wirth csapata olyan ritka családokat talált és vizsgált meg, ahol azonos SMN1 és SMN2 génekkel rendelkező testvérek, teljesen eltérő módon fejlődnek: az egyik SMA beteg, a másik ellenben teljesen tünetmentes. Ez az ellentmondás arra utalt, hogy lehetnek további módosító faktorok, amelyek képesek megvédeni az SMA betegségtől.
Gabriela Oprea, a laboratórium egyik PhD tanulója vizsgálta meg a szövetmintákat. Olyan géneket keresett, amelyek eltérő módon fejeződnek ki a testvérpároktól származó sejtekben. Azt fedezte fel, hogy, ellentétben az SMA beteg alanyokkal, a tünet mentes alanyok sejtjeinél a Plastin 3 gén magas szinten fejeződik ki. Ugyancsak úgy találták, hogy az összes, hibás SMN1 génnel rendelkező, de mégis tünetmentes alany nő nemű, ami összevág azzal, hogy a Plastin 3 gén az X, női nemi kromoszómán található.
Az okok, a kiterjedt kutatások ellenére egyenlőre nem ismeretesek. A Plastin 3 fehérjéje nagy mennyiségben termelődik a gerincvelőben, kapcsolatba lép az SMN-nel, és az aktinnal együtt egy nagy, sokfehérjés komplex részévé válnak a gerincvelőben. Azonos sejten belüli régióban találhatók meg a mozgató idegsejtekben, és mind a Plastin 3, mint az SMN termelődése növekszik egy sejt idegsejtté alakulásakor. A Plastin 3 ösztönzőleg hat az aktinra, ami fontos idegsejt nyúlványok növesztéséhez, és irányításához.
A Plastin 3 blokkolása egy egészséges sejtben súlyosan rontja az idegsejt nyúlványok növekedését, ezzel szemben a túltermelése idegsejt nyúlvány növekedést vált ki. És legfőképp a Plastin 3 túltermelése védelmet nyújtott azoktól az idegsejt nyúlvány zavaroktól, amelyeket az alacsony SMN szint okozott az SMA modell egér embriókban, és SMA zebra hal modellekben is.
Összegezve, mind a genetikai, mind a funkcionális vizsgálatok alátámasztják azt a feltevést, hogy a Plastin 3 védelmet nyújt az SMA-val szemben.
Ezek az eredmények ismét, és erőteljesen alátámasztják azt a feltevést, hogy az SMA betegséget az SMN idegsejt nyúlványokbeli funkciójának zavara okozza. A Plastin 3 SMA elleni védelmi funkciójának a felfedezése, lehetőséget ad új szabályozási mechanizmusok létrehozására, amelyek specifikusan a mozgató idegsejteket érintik, és amelyek felhasználhatók más mozgató idegi betegségek megértéséhez. Végül, ez az eredmény segíthet új SMA elleni hatóanyagok azonosításában.

Forrás: FSMA, Abstract: Science

Oligonukleotid.

Ismét oligonukleotid eredmény (ODN)
Darlise DiMatteoa, Stephanie Callahana és Eric B. Kmiec a Delaware-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy egy szálú oligonukleotidok (ODN) képesek egyszerű mutációval küzdő géneket funkcionálisan helyreállítani. A legutóbbi kísérletben a kutatók SMN2 specifikus ODN--eket használtak a funkció helyreállításra. Az SMN2 gén az SMN1 géntől egy nukleotiddal tér el - C helyett T szerepel - az ODN ennek a korrigálását kísérelte meg SMA 1-es típusú betegből származó sejtkulturán. A kísérlet eredményeként az SMN mRNS és az SMN fehérje mennyiségének a növekedését tapasztalták.A következő lépés a megközelítés SMA kezelésben való felhasználásához, olyan módszerek keresése, amelyek segítségével a javítást végző molekulák eljuttathatók a mozgató ideg sejtekhez, ezt pedig a terápia állat kísérletekben való ellenőrzése követheti.

Forrás: ScienceDirect

Új potenciális hatóanyagcsoportok.




Új potenciális hatóanyagcsoportok

Az utóbbi időben két új hatóanyagcsoportot is találtak, amelyek növelik az SMN fehérje mennyiségét.
Annals of Neurology (Neurológia krónikái) januári számában jelent meg egy cikk, melyben taiwani kutatók számolnak be eredményeikről egy új hatóanyagcsoport kapcsán. Az 5-(N-ethyl-N-isopropyl)-amiloride (EIPA) molekulacsoportról azt állapították meg, hogy jelentősen növeli az SMN fehérje mennyiségét SMA sejtkulturában. Ezt a vizsgált molekula a 7. exon illesztésének javításával éri el, az SRp20 illesztő faktor túlszabályozása révén.
Ez az új molekulacsoport azért is jelentős, mert szívrohamok kezelésében való alkalmazhatósága miatt nagy erőkkel folyik a kutatása. A kiválasztott molekulákkal végzett eddigi klinikai tesztek eredményei egyenlőre meglehetősen változatosak. A tesztelt hatóanyag változatok nem kívánt mellékhatásokkal rendelkeznek, ezért további kutatások szükségesek, a felfedezett tulajdonság mégis egy újabb esély lehetőségével kecsegtet.
Forrás: Wiley interscience
Az egyesült államokbeli Missuri egyetem kutatói Polyphenol hatóanyagokkal végeztek kísérleteket. A Polyphenol hatóanyagokról ismert, hogy kedvező hatásúak számos genetikai betegség esetén. Az epigallocatechin galate (EGCG) (amely egy polyphenol típusú hatóanyag molekula) például, helyrehozza a hibás alternatív mRNS-t familiar dysautonomia (FD) betegség esetén.
A kutatásban egy sor polyphenol csoportba tartozó molekulát vizsgáltak vizsgáltak, és egy részük esetén növekedés mutatkozott az SMN fehérje mennyiségében. A Curcumin, az EGCG, és a resveratrol is fokozta a 7. exon illesztését az SMN2 géntermékébe a vizsgált mintákban és SMA sejtkulturákban.
Forrás: Springer