Kísérleti siker a gyermekkori SMA- izomsorvadás kezelésére.

Egy új génterápiás eljárással pótolni lehetett azt a fehérjét, amelynek hiánya a gerincvelői eredetű izomsorvadásos betegeknél. Úgy tűnik, hogy az egyelőre egereken végzett génterápia vissza is fordítja a betegség előrehaladását, ellentétben a gyógyszeres kezeléssel, ahol a szerek élethosszig tartó szedésére van szükség.

A gerincvelői eredetű izomsorvadás vagy röviden SMA (Spinal Muscular Atrophy) többnyire gyermekkorban jelentkezik: a kórkép legsúlyosabb formájában szenvedő gyermekek nem tanulnak meg ülni sem, és a légző izmok bénulása még kétéves koruk előtt halálukat okozza. Az SMA jelenleg nem gyógyítható betegség, de gyógyszerekkel és mozgásterápiával némileg kezelhetőek a tünetek.

Az izmok sorvadása egyetlen gén hiánya miatt alakul ki. Az érintett gyermekek mozgató idegsejtjei - ezek az idegsejtek közvetítik a jeleket a gerincvelőtől az izmokhoz - elégtelen mennyiségű SMN fehérjét termelnek. A szervezet egyéb sejtjeiben ugyan elegendő mennyiségben lehet jelen az izmok mozgatásához szükséges fehérje, de ha az izmokban nincs jelen a normális mennyiség legalább 20 százaléka, már kialakul a betegség. Ha a fehérjemennyiségnek körülbelül csak a fele hiányzik, akkor nem lesz jelen az izomsorvadás legsúlyosabb formája.

Az Ohio Állami Egyetem munkatársai fiatal, 1-10 napos egereken vizsgáltak egy újonnan kifejlesztett génterápiás eljárást. Az állatok egy részének szervezetéből hiányzott az SMN fehérje előállításához szükséges gén, így születésük után rögtön megjelent náluk a betegség. Az SMN termeléséhez szükséges DNS-darabot egy olyan vírussal juttatták be az állatok vérkeringésébe, amely át tud jutni a vér-agy gáton, így mind a gerincvelő, mind az agy idegsejtjeit képes elérni.

A betegségben szenvedő egynapos egereknél a gén bejuttatását követően már tíz napon belül megemelkedett az SMN fehérje mennyisége az agyban, a gerincvelőben és az izmokban is. A kutatók ezt követően letesztelték a beteg és az egészséges állatok mozgásképességét is. Kiderült, hogy a kezdetben beteg állatok 13 nappal a génbejuttatást követően csaknem olyan gyorsan álltak a hátsó lábaikra, mint egészséges társaik. A kezeletlen egerek erre egyáltalán nem voltak képesek. A hiányzó gént egynapos korukban megkapó állatok emellett majdnem ugyanolyan jól futottak a mókuskerékben, mint a teljesen egészséges egerek - olvasható az egyetem sajtóanyagában.

Az injekció beadását követő kilencvenedik napon semmilyen különbséget nem észleltek az egészséges és a korábban beteg állatok idegimpulzusaiban. Ez arra utal, hogy az izmokhoz vezető idegek normálisan kifejlődtek. "Sikerült pótolnunk azt, ami hiányzik a mozgáshoz. Kísérletünk egerekben már bizonyítja, hogy a fehérje születés utáni bejuttatása képes kijavítani a genetikai hibát. A kezelés ráadásul sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint az embereknél jelenleg alkalmazott bármelyik gyógyszeres terápia" - mondta Arthur Burghes biokémikus, a tanulmány egyik társszerzője.

A génterápia csak azoknál az állatoknál bizonyult ennyire hatásosnak, amelyek a születést követő első két napban kapták meg a gént. Emberek esetében egyelőre még nem ismert, hogy pontosan mikor kellene bejuttatni a gént: a problémát itt az jelenti, hogy az izomsorvadásban szenvedő újszülötteknél nem vehető észre azonnal a kórkép. A betegség kimutatására a túl magas költségek miatt nem létezik szűrőmódszer sem, így ezt még ki kellene fejleszteni ahhoz, hogy a betegség korai felismerése után azonnal meg lehessen kezdeni a terápiát.

A kutatók a klinikai próbákat is mihamarabb meg szeretnék kezdeni, amelyhez még ki kell mutatni, hogy a vírus bevitele embereknél sem jár mérgező mellékhatással. Biztató eredmény, hogy a gént már egynapos makákók vérkeringésébe is bejuttatták, és a fehérje ezekben az állatokban is elérte a gerincvelő mozgató idegsejtjeit.

A kutatás eredményeit a Nature Biotechnology legújabb számában ismertették.

Forrás: Eurekalert