SMA kutatás: az összeköttetés erősítése.

Az MDA által támogatott ottawai kutatócsoport olyan biológiai utat talált, mely új irányt mutathat a spinális izomatrófia kezeléséhez.

Ebben a betegségben a legtöbb kutatás arra fókuszál, hogy hogyan lehetne növelni az SMN nevű protein termelődését, vagy annak túlélését. Az ottawait kutatócsoport azonban ettől egy teljesen eltérő utat választott, mely kiegészítheti, vagy alternatívát nyújthat az SMN növeléséhez képest.

Az SMA olyan betegség, melyben a motor neuronok elvesztése okoz súlyos izomgyengeséget, vagy bénulást. Az SMN elnevezésű protein a motor neuronok túlélését segíti, így minél több termelődik ebből a proteinből, a betegség annál enyhébb lefolyású. Új irányt mutat azonban a jelenlegi felfedezés, mely nem az SMN szint növelésével próbál a problémán segíteni.

Már korábbi kutatások is kimutatták, hogy az SMA-ban nemcsak motor neuronok elvesztése okozza a betegséget, hanem az un. neuromuszkuláris összeköttetés az ideg és az izomrost találkozásánál is eltéréseket mutat, így valószinűleg ez is hozzájárul a tünetekhez.. A kisérletek arra irányultak, hogy ha az SMN szint változatlanul alacsony, a betegségen lehet azzal segíteni, ha a neuromuszkuláris összeköttetést javítják.

Az SMN szint alacsony volta egy un. RHDA ill. ROCK elnevezésű protein aktiválódásához vezet, és ezek okozzák a stabil, érett neuromuszkuláris összeköttetés hiányát. Olyan egérkísérletekben, ahol az SMN defektjét mutató és SMA tüneteket produkáló egerekben sikerült a ROCK aktivitását blokkolni, az ily módon kezelt egerek neuromuszkuláris összeköttetése jobb volt, az izomrostok erősebbek voltak, az egerek a ketrecekben jobban mozogtak és tovább éltek mint a nem kezelt társaik. Az SMA beteg egerek SMN protein termelése a normális 15%-a, és általában a születés után egy hónappal elpusztulnak.

Azok az egerek, melyeket az Y27632 hatóanyaggal kezeltek a ROCK protein blokkolására, három, ill. egyes esetekben akár nyolc hónappal is tovább éltek.,

A kísérletek arra is rámutattak, hogy nincs az SMA esetében egy megoldás, a különböző esetek különböző, akár kombinált kezelést is igényelhetnek.

Forrás: http://www.angyalszarnyak.hu/?action=show&id=105

Kísérleti siker a gyermekkori SMA- izomsorvadás kezelésére.

Egy új génterápiás eljárással pótolni lehetett azt a fehérjét, amelynek hiánya a gerincvelői eredetű izomsorvadásos betegeknél. Úgy tűnik, hogy az egyelőre egereken végzett génterápia vissza is fordítja a betegség előrehaladását, ellentétben a gyógyszeres kezeléssel, ahol a szerek élethosszig tartó szedésére van szükség.

A gerincvelői eredetű izomsorvadás vagy röviden SMA (Spinal Muscular Atrophy) többnyire gyermekkorban jelentkezik: a kórkép legsúlyosabb formájában szenvedő gyermekek nem tanulnak meg ülni sem, és a légző izmok bénulása még kétéves koruk előtt halálukat okozza. Az SMA jelenleg nem gyógyítható betegség, de gyógyszerekkel és mozgásterápiával némileg kezelhetőek a tünetek.

Az izmok sorvadása egyetlen gén hiánya miatt alakul ki. Az érintett gyermekek mozgató idegsejtjei - ezek az idegsejtek közvetítik a jeleket a gerincvelőtől az izmokhoz - elégtelen mennyiségű SMN fehérjét termelnek. A szervezet egyéb sejtjeiben ugyan elegendő mennyiségben lehet jelen az izmok mozgatásához szükséges fehérje, de ha az izmokban nincs jelen a normális mennyiség legalább 20 százaléka, már kialakul a betegség. Ha a fehérjemennyiségnek körülbelül csak a fele hiányzik, akkor nem lesz jelen az izomsorvadás legsúlyosabb formája.

Az Ohio Állami Egyetem munkatársai fiatal, 1-10 napos egereken vizsgáltak egy újonnan kifejlesztett génterápiás eljárást. Az állatok egy részének szervezetéből hiányzott az SMN fehérje előállításához szükséges gén, így születésük után rögtön megjelent náluk a betegség. Az SMN termeléséhez szükséges DNS-darabot egy olyan vírussal juttatták be az állatok vérkeringésébe, amely át tud jutni a vér-agy gáton, így mind a gerincvelő, mind az agy idegsejtjeit képes elérni.

A betegségben szenvedő egynapos egereknél a gén bejuttatását követően már tíz napon belül megemelkedett az SMN fehérje mennyisége az agyban, a gerincvelőben és az izmokban is. A kutatók ezt követően letesztelték a beteg és az egészséges állatok mozgásképességét is. Kiderült, hogy a kezdetben beteg állatok 13 nappal a génbejuttatást követően csaknem olyan gyorsan álltak a hátsó lábaikra, mint egészséges társaik. A kezeletlen egerek erre egyáltalán nem voltak képesek. A hiányzó gént egynapos korukban megkapó állatok emellett majdnem ugyanolyan jól futottak a mókuskerékben, mint a teljesen egészséges egerek - olvasható az egyetem sajtóanyagában.

Az injekció beadását követő kilencvenedik napon semmilyen különbséget nem észleltek az egészséges és a korábban beteg állatok idegimpulzusaiban. Ez arra utal, hogy az izmokhoz vezető idegek normálisan kifejlődtek. "Sikerült pótolnunk azt, ami hiányzik a mozgáshoz. Kísérletünk egerekben már bizonyítja, hogy a fehérje születés utáni bejuttatása képes kijavítani a genetikai hibát. A kezelés ráadásul sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint az embereknél jelenleg alkalmazott bármelyik gyógyszeres terápia" - mondta Arthur Burghes biokémikus, a tanulmány egyik társszerzője.

A génterápia csak azoknál az állatoknál bizonyult ennyire hatásosnak, amelyek a születést követő első két napban kapták meg a gént. Emberek esetében egyelőre még nem ismert, hogy pontosan mikor kellene bejuttatni a gént: a problémát itt az jelenti, hogy az izomsorvadásban szenvedő újszülötteknél nem vehető észre azonnal a kórkép. A betegség kimutatására a túl magas költségek miatt nem létezik szűrőmódszer sem, így ezt még ki kellene fejleszteni ahhoz, hogy a betegség korai felismerése után azonnal meg lehessen kezdeni a terápiát.

A kutatók a klinikai próbákat is mihamarabb meg szeretnék kezdeni, amelyhez még ki kell mutatni, hogy a vírus bevitele embereknél sem jár mérgező mellékhatással. Biztató eredmény, hogy a gént már egynapos makákók vérkeringésébe is bejuttatták, és a fehérje ezekben az állatokban is elérte a gerincvelő mozgató idegsejtjeit.

A kutatás eredményeit a Nature Biotechnology legújabb számában ismertették.

Forrás: Eurekalert