Antisense kezelés állítja helyre az SMN gén teljes hosszát az SMA beteg egerekben?

SMA-hoz hasonló betegségben szenvedő egerek kaptak szintetikus antisense molekulákat, melyet követően hosszabb SMN fehérjét tudtak termelni, és az újszülött egereknek hosszabb farkuk lett.

A tudományos kutatók úgy tapasztalták, hogy az SMA 3-as típusú, az SMA enyhébb formájához hasonló betegségben szenvedő egerek nagyobb mértékben termelték a szükséges fehérjét és normálisabb fülük és farkuk lett egy génmódosító molekulával történt kezelés után.

Az antisense oligonucleotide, mellyel az egereket kezelték, egyike a kísérleti kezelési molekulák csoportjának, mellyel az RNS szintű genetikai instrukciót célozzák meg. Az RNS szint egy köztes lépés az eredeti genetikai információt tartalmazó DNS és a sejtszintű fehérjeszintézis között. Az RNS szinten a genetikai instrukció szétszakad és újraegyesül, egyes szakaszok kimaradnak, míg mások áttevődnek, mielőtt a fehérje végleges receptje kialakul.. (RNA splicing, a szabászatban használt levág és összevarr kifejezésből jön). Az RNS splicing antisense molekulával történő megváltoztatása – és ezáltal a végleges fehérje recept megváltoztatása – ígéretes kísérleti technikát jelent e genetikai eredetű betegségek kezelésében.

Az SMA betegségben nagyon kisszámú teljes hosszúságú SMN fehérje képződik, az SMN fehérjék nagyrésze rövid, instabil fehérje. Az izmot kontroláló idegsejtek (motor neuronok) számára hosszú SMN fehérje szükséges, mert ezek hiányában motor neuron veszteség lép fel, az akaratlagos izmok gyengeségét és atrófiáját okozva, ill. egyes esetekben a légzőizmok gyengesége korai halált is hozhat.

Felnőtt egerek, melyeknek hiányzott a teljes hosszúságú SMN-t előállító génjük, de négy humán gént hordoztak a rövidebb SMN fehérje előállításához, a kísérteti antisense kezelést követően jelentős és hosszú távú emelkedést mutattak a hosszú SMN fehérje termelésében.

Az újszülöttek, vagy egérembriók egyetlen antisense molekula injekciót kaptak az agyukba, és a kifejlett állatok füle és farka, mely valószínűleg a motor neuron veszteség, vagy más idegrendszeri defekt miatti véráramlási problémák okán sérül a betegségben, a kezelést követően sokkal normálisabbnak látszott. A kutatók szerint ezen szövetek normalizálódása azt mutatja, hogy az antisense molekulát, ha közvetlenül az idegrendszerbe juttatják, akkor az hatékony megoldást jelenthet a betegség kezelésében..

Az SMA betegség kezelésére többféle kísérleti módszer létezik. Ezek némelyike teljes hosszúságú SMN géninjekciók közvetlen beadásán alapul, míg mások a rövid SMN gének splicing folyamatába avatkoznak bele, hogy a gén hosszú SMN fehérjét termeljen. Más módszerek stabilizálni próbálják a rövid SMN fehérje molekulákat.

Ez az antisense molekula különösen kedvezőnek tűnik, mert hosszú SMN fehérjét termelő gén hiányában is több ilyen fehérje termelődik a kezelt beteg állatokban.

A humán kipróbáláshoz azonban ,hasonlóan más kisérleti kezelésekhez, még hosszú és kiterjedt laboratóriumi tesztek sorozata szükséges.

Hír forrás: http://www.angyalszarnyak.hu/?action=show&id=131