Repligen jelentés :
A cég kutatása a gyógyszer jelölt korábban Quinazoline495, mai nevén RG3039. A jelentés megállapítja: "A negyedév során már beiratkozott 24 alany egy 1. fázis klinikai vizsgálatára RG3039 egészséges önkénteseken vizsgálták. A mai napig nem került sor súlyos nemkívánatos események bármely témában. "
Hir Forrás: http://www.fsma.org/LatestNews/index.cfm?ID=6491&TYPE=1150
A gerincvelői izomatrófia hosszú távú kiigazítása antiszensz terápiával egerekben
A tudósok úgy találták, hogy az SMN fehérje hiánya a perifériás szövetekben szintén hozzájárul az SMA betegség kialakulásához.
A Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) új tanulmánya meglepő eredményekről számol be. Az SMA betegség nem csupán a központi idegrendszert érinti, ahogy ezt eddig gondolták, hanem egyéb perifériás szövetekre is hat, mint a máj, a szív és az izomszövetek, így járulva hozzá a súlyos tünetek kialakulásához. A tanulmány további lehetőségeket teremt a 2011. év végén kezdődő SMA potenciális gyógyszerkipróbáláshoz.
A CSHL kutatócsoportjának vezetője arról számolt be, hogy az új gyógyszerjelölt, amelynek kifejlesztésében a CSHL kutatói is részt vettek, nagyon súlyos SMA tüneteket mutató egérmodelleken alkalmazva, bőr alá fecskendezve, drámaian csökkentette a betegség tünetei, és az életkilátásokat nagymértékben megnövelte.
A vizsgálatok tanúsága szerint az antiszensz oligonukleotidok bőr alá fecskendezett adagolásával helyreállt a neuromuszkuláris beidegzést létrehozó ideg- izom hálózat az egészséges egerekéhez hasonló mértékben. Az még bizonyításra szorul, hogy ez a jelenség csak az adott egérmodellel végzett kísérletekben lép fel, és, ha nem, vajon más SMA típusokra is kiterjed-e a hatása.
Az SMA1 típusú neuromuszkuláris betegség két éves kor alatt csecsemőhalálhoz vezet. SMA betegségben az SMN1 gén mutációjának következtében a SMN fehérje képződés nem megfelelő. Emiatt a motoros idegsejtek degenerálódnak, és az érintett izmok elhalnak. Az emberi genomban található SMN2 gének azonban képesek SMN fehérje előállítására, de csak csekély mértékben.
A CSHL kutatói által kidolgozott stratégia szerint a mutáció által indukált génhiba bizonyos szintű korrekciójával több SMN fehérje képződik. Erre a célra kis, kémiailag módosított RNS oligonukleutidokat, az ASO-kat alkalmazzák kevésbé súlyos tüneteket mutató egérmodell kísérletekben az SMA tüneteinek enyhítése céljából.
További információk
Az ASO-t az agy-gerincvelői folyadékba juttatva az SMN szint nőtt, a betegség tünetei enyhültek. Bár az ASO célzottan jutott a hibásan működő idegsejtekhez, a súlyos tüneteket mutató egérmodellekben azonban alig változtak az életkilátások. Ekkor merült fel a kérdés, hogy esetleg, a központi idegrendszeren kívül, más szövetek is érint az SMN fehérje hiánya, és így a perifériás szövetekben is hathat az ASO, tovább enyhítve ezzel a betegség tüneteit.
Az SMA betegégnek meglehetősen komplex és nem teljesen világos a patológiája. A súlyos SMA típusú betegek szív-érrendszerének érintettsége túlmutat a központi idegrendszer (central nervous system - CNS) hiányos működésén. A CSHL kutatói által végzett vizsgálatok eredményei alátámasztották ezt a feltevést.
A kísérletekben az ASO-t egy napos, súlyos SMA tüneteket mutató egérmodellek bőre alá fecskendezésével az állatok a szokásos 10 nap helyett 180 napig maradtak életben. Az ASO koncentráció növelésével ez a különbség 25-szörösre növekedett. A kezelt egerek úgy viselkedtek, úgy éltek, mint egészséges tárasaik.
Az eredmények azt mutatják, hogy az ASO részlegesen növeli a CNS-ben a SMN fehérje szintet, de leginkább a májban halmozódik föl, és itt történik a legnagyobb mértékben az SMN fehérje szintézise. Az eredmények értékelése alapján, figyelembe véve a súlyos SMA típusú egerek növekedésbeli visszamaradottságát, a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy, lennie kell egy a máj által szabályozott növekedési hormon agyagcsere útnak, amelyben szerepel egy inzulin jellegű növekedési faktor ((Insulin-like Growth Factor - IGF-1).
Az IGF-1 szint a betegséggel súlyosan érintett egerekben nagymértékben csökken, míg ASO kezeléssel ez a szint visszaáll a normális értékre. Még nem biztos, hogy ez a folyamat emberben is hasonlóképpen zajlik. Ehhez előbb meg kell állapítani, hogy súlyos típusú SMA beteg csecsemőkben szintén alacsony-e az IGF-1 koncentráció. Az erre vonatkozó klinikai vizsgálatokat már szervezik.
Az alacsony IGF-1 szint egy másik fehérje, a savra érzékeny IGF alegység hiányának köszönhető. Ennek a fehérjének a szerepe az IGF-1 komplex stabilizálása, ezáltal a komplex véráramban történő felezési idejének meghosszabbítása. A kutatócsoport megállapította, hogy a súlyos SMA tüneteket mutató egérmodellekben az alegység képződéséhez szükséges RNS szint alacsony. Ennek okát még fel kell deríteni.
A kísérletsorozat segít az SMN fehérje hiányából eredő SMA betegség jobb megértésében, és új távlatokat nyit a betegség kezelésében.
A TROPOS befejezte a felvételt az olesoxime kísérleti gyógyszer ki próbálásához.
Több mint 160-beteget vontak be a kísérletekbe, ami több országban bevonásával valósul meg.
A betegek kiválasztása nem volt egyszerű mivel rengeteg kritériumot állítottak fel, talán még a vallási hovatartozást is nézték.
A felvétel 10-hó ig. tartott, ami szerintük elég gyors, de a betegek oldaláról nézve rettentő lassú.
Nem mindegy melyik oldalon áll az ember!
Az eredményekre 2013-ig várni kell, mivel fele társaság csak placebót kap majd csere és ezután jön az értékelés, ami szerintem megint rá tesz pár évet.
Szóval az alagút vége még be van falazva és nem pislákol a fény a végén, de már ez is előrelépés ahhoz, ami az elmúlt években történt.
Tudom, isten malmai lassan őrölnek, de ennyire?
Én valahogy a Repli-gen meg jelenésében jobban bízom mivel azt gyorsított folyamattal kezelik és bírálják el és ez által talán hamarabb lesz belőle elérhető gyógyszer. Azért azt nem árt, tudni Én sem vagyok tévedhetetlen, mivel pár alkalommal sikerült árnyékra vetődnöm itt a nagy kutatások közepette.
Hír forrás: http://www.pharmalive.com/News/Index.cfm?articleid=801981
A University of Ottawa kutatók azt találták, hogy a prolaktin terhesség hormont lehet használni a SMA- gerincvelői izomsorvadásban.
Prolaktin receptorok találhatók a központi idegrendszerben, beleértve a mozgatóidegeket is. A PRL át tud hatolni az agy-vér gát membránon. Az agy-vér gát egyfajta membrán, ami az agyat védi meg a vérben keringő kémiai anyagoktól. Ezért elméletileg az SMN2 gén aktiválására is hat.
Egy egérkísérletekkel és humán idegsejt tenyészettel alátámasztott 2011-ben készült tudományos publikáció megerősíti, hogy a PRL az SMN fehérje képződést növeli, és bizonyítja a STAT5 SMN transzkripció aktiválását, ezáltal a funkcionális SMN fehérje mennyiségének növekedését. A relatíve mérgező TSA kezeléssel ellentétben minden kísérleti alanyra egyformán hatott a kezelés. A szerzől arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a kezelés a génterápiás kísérletekkel szemben olcsóbb és biztonságosabb. A vad (WT) egereken végzett kísérletek során az SMN szintézis kevésbé volt látványos az emberi SMN2 gént hordozó SMA egereken, mivel a humán SMN2 génen 12 STAT kötőhely található, míg a rágcsálók SMN génjén egy sem. A PRL javította a mozgásképességét és az életkilátást súlyosan SMA beteg egérmodellekben. Ezzel bebizonyosodott, hogy a PRL egyike az ígéretes ágenseknek.
A PRL adagolás biztonságosságát tejelválasztás serkentésére végzett hormonkezelések igazolják. Lehetséges mellékhatások: hyperprolactinaemia, amely ösztrogénhiányhoz vezethet, ennek eredményeként csontritkulás, dopamintermelődés csökkenés léphet fel.
Az eredmények alapján a PRL bevonható a klinikai kipróbálásokba, az alábbi indokokkal:
• SMA fenotípus javulása megfigyelhető egérmodell kísérletekben;
• PRL átjárhatóság az agy-vér gáton, tehát a hatékonyság megoldott;
• biztonságos és az FDA (Food and Drug Administration) által jóváhagyott státus.
Rágcsálókban a betegség korai fázisában adott PRL maximális mutatkozik az SMN génterápiában. Feltételezik, hogy az újszülöttek szűrése és a kezelés azonnali megkezdése a kezelés optimális hatásának alapfeltétele. SMA2 és SMA3 betegek számára is kecsegtetőek a vizsgálati eredmények, hiszen feltételezések szerint a PRL kezelés az SMN fehérje mennyiségét növeli, ezért a megmaradt mozgatóidegek funkciói szintén javulni fognak. A PRL kezelés kombinálása SMN2 transzkripciós stabilizátorokkal és neuroprotektív vegyületekkel szintén megfontolandó lehet.
Forrás: http://www.treat-nmd.hu/klinikai-kiprobalasok/legujabb-eredmenyek/124
A napokba jelent meg egy írás a Repli Gen röl.
Felszeretnék gyorsítani az engedélyeztetést, ha jól olvastam.
Mit jelent a gyorsított eljárás status ('fast track status')?
Célja a súlyos, életveszélyes betegségek kezelésére szolgáló egyetlen alkalmazható gyógyszerek minél hamarabb elérhetővé tétele. Meggyorsítja a párbeszédet a hatóságok és a fejlesztő cég között, meggyorsítja az eljárások folyamatát.
A Fast Track címet elnyert gyógyszerek az alábbi lehetőségeket kaphatják:
· Gyakoribb megbeszélés és információcsere az FDA-val a gyógyszerfejlesztést és a gyógyszer jóváhagyásához szükséges adatgyűjtésben való együttműködést illetően.
· "Gyorsított jóváhagyás" az indirect felmérések végzéséhez, amelyek a gyógyszer hatékonyságát támasztják alá.
· "Rolling Review" – “gördülő bírálat”, amely azt jelenti, hogy az elkészült fejezetek benyújthatók elbírálásra anélkül, hogy a teljes kérvény elkészült volna.
· "Priority Review" – “Elsőbbségi bírálat”, amely azt jelenti, hogy a bírálási idő lerövidül. A cél, hogy a teljes folyamat átfutási ideje hat hónap legyen.
Infó: Dr.Garami Márta
A Heim Pál korházban (4. emelet) egy hat ágyas kórteremben megkezdte működését az "Izom centrum" 2011.06.15-én.
A Heim Pál kórházban a neurológiai betegek ellátásának több mint fél évszázados hagyománya van. Az iskolateremtő, Prof. Máttyus Adorján keze alatt nőttek fel a ma már vezető beosztásban dolgozó kollégák, és méltán lehet büszke a kórház a kiváló gyermekneurológus kollégákra. Az izombetegek diagnosztikája közel 40 éves múltra tekint vissza a kórházban.
Magyarországon két neuromuszkuláris izomcentrum megalakítását tervezik. A 2. feltehető helyszíne Szeged.
"A hírnév, a közismertség, az ellátási tapasztalat, az elhelyezkedés, a könnyű elérhetőség alkalmassá teszi intézményünket a prevenciós tevékenység koordinálására, egy szervezett, költség hatékony, új struktúra létrehozására.
Tapasztalataink szerint a gyermek izombetegek ellátása országszerte nem megoldott, és kevés a megfelelően képzett szakember. Vannak próbálkozások a betegek ellátására, de az a tapasztalat, hogy ezek nem felelnek meg a szakmai elvárásoknak, viszont a párhuzamos tevékenységek jelentős többletköltséget jelentnek, amit más feladatokra lehetne fordítani.
Fontosnak gondoljuk, hogy ez a speciális gyermekpopuláció olyan egészségügyi központban koncentrálódjon, mely nagy szakmai múlttal és megfelelő presztízzsel rendelkezik, hiszen csak így lehet garantálható a vállalt feladat magas szintű megvalósítása."
Dr. Herczegfalvi Ágnes gyermekneurológus szakorvos, a neuromuszkuláris beteggondozási centrum vezetője
Forrás: http://www.treat-nmd.hu/index.php?option=com_content&view=section&layout=blog&id=11&Itemid=223
Az almában lévő összetevők segítette egerekben az izmok épülését és a zsírégetést. Hatékonyan kezelhetik vele az izomsorvadást.
A szakemberek szerint az alma héjában lévő urszolsavnak természetes testépítő tulajdonságai vannak, segíthet abban, hogy szervezetünk erős és testünk karcsú maradjon, ráadásul jótékony a cukorbetegség megelőzésében is.
Christopher Adams kutatásvezető, az Iowai Egyetem munkatársa kísérleteiben úgy találta, hogy akár 15 százalékkal is serkentette ez a vegyület az izomnövekedést, és akár felére csökkentette a testzsír mennyiségét. Ezen túlmenően - a Cell Metabolism című szakfolyóirat legutóbbi számában közzétett tanulmány szerint - csökkentette a vércukor, a koleszterin és a káros zsírsavak szintjét is a kísérleti állatoknál.
Adams kiemelte, hogy az urszolsav különösen hatékony lehet az idősebbeknél, akik izomtömege fokozatosan csökken a természetes izomvesztés következtében. Rajtuk kívül a betegeskedő, ágyban fekvő, vagy csupán túl keveset mozgó emberek számára is hasznos lehet az anyag.
A laboratóriumi kísérletekben izomsorvadásos emberektől származó izomsejtekben vizsgálták a gének aktivitását, és olyan vegyületeket kerestek, melyek gátolják a sorvadási folyamatot. Mint kiderült, az egyik hatékony gátlószer az alma héjában koncentrálódó urszolsav. Az ezt követő egérkísérletekben sikerült a kutatóknak megmutatniuk, hogy az urszolsav valóban csökkenti a rágcsálók izomvesztését.
A szakemberek úgy vélik, hogy a vegyület a gének újraprogramozásán keresztül fejti ki hatását. "Érdekes módon, bár az urszolsav növelte az izomtömeget az egerekben, nem növelte a teljes testsúlyt, és további vizsgálatok azt mutatták, hogy az urszolsavval etetett egereknek kisebb volt a testzsír-tartalma, mint azoknak az állatoknak, melyek nem kapták a vegyületet" - tette hozzá Adams.
A kutatók azt tervezik, hogy hamarosan embereknél is kipróbálják, miként hat az urszolsav.
